Fotó: Rompres
2008. április 04., 00:002008. április 04., 00:00
A phenjani rezsim Szöulnak küldött üzenetében Dél-Koreát tette felelőssé döntéséért, s a kapcsolatok megszakítása mellett a közös határ lezárását is bejelentette. Az üzenetben immár Kim Dzsong Il észak-koreai diktátor maga ismétli meg azt a fenyegetést, hogy közelebbről meg nem határozott katonai lépéseket tesznek Dél-Koreával szemben, válaszként a bocsánatkérés szöuli elutasítására. Emellett az északi vezetés szintén csütörtökön azt állította, hogy Szöul hadihajókat küldött felségvizeire. „A dél-koreai hadsereg háborús uszítói három hadihajót küldtek be mélyen a nyugati-tengeri (Sárga-tenger) felségvizeinkre” – jelentette az állami hírügynökség. A jelentés egyúttal a „váratlan ellenlépés” lehetőségével fenyegeti a dél-koreai hadsereget arra az esetre, ha hadihajóival további behatolásokat hajt végre.
Az új dél-koreai vezérkari főnök, Kim Te Jang múlt heti parlamenti meghallgatásán lehetségesnek nevezett egy megelőző csapást, ha megállapítást nyerne, hogy Észak-Korea nukleáris támadásra készül országa ellen. Válaszul Phenjan kedden heves kirohanást intézett Ri Mjong Bak dél-koreai elnök ellen, azzal vádolva a konzervatív politikust, hogy meghirdetett keményvonalas politikája „katasztrofális következményekhez vezethet”. Ri válaszként csütörtökön Phenjant okolta a múlt héten kiéleződött feszültségekért, ugyanakkor „őszinte párbeszédet” sürgetett azok enyhítése érdekében. A hivatalába februárban beiktatott elnök korábban elődjénél keményebb kezű bánásmódot ígért az északi kommunista rezsimmel szemben, arra figyelmeztetve Phenjant, hogy kézzelfogható előrelépést kell tennie atomprogramjának felszámolására, és javítania kell az emberi jogok helyzetén, ha továbbra is igényt tart a déli segélyekre. Feltételeit Phenjanban hadüzenetként értékelték, amint azt a kommunista párt központi lapja, a Rodong Szinmun is részletezte.
Szöulban úgy tartják, hogy a hasonló kirohanásokkal Phenjan az április 9-én tartandó dél-koreai parlamenti választások kimenetelét igyekszik befolyásolni, mivel a választásokon a felmérések szerint Ri Mjong Bak konzervatív Nagy Nemzeti Pártjának (GNP) győzelme várható.
A Good Friends elnevezésű dél-koreai segélyszervezet közben arról számolt be, hogy Észak-Koreában olyan katasztrofálissá vált az élelmiszerhiány, hogy a következő hat hónapban már a társadalom kiváltságos rétegének számító fővárosiak sem kapják meg az állam által eddig biztosított fejadagjaikat. A szöuli székhelyű szervezet szerint a helyzet ennél sokkal rosszabb vidéken, ahol akár heteken belül tömegesen halhatnak éhen az emberek. Néhány órával korábban Christopher Hill, az észak-koreai atomprogram felszámolásáról folytatott hatalmi tárgyalások amerikai főtárgyalója újfent nukleáris tevékenységének teljes körű feltárását követelte Észak-Koreától.
A két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Oroszország részvételével 2003-ban kezdett tárgyalássorozaton tavaly februárban jutottak el ahhoz a megállapodáshoz, amelynek értelmében Phenjan vállalta, hogy 2007 végéig működésképtelenné teszi nukleáris létesítményeit, és teljes képet ad atomprogramjáról. Cserébe azt az ígéretet kapta, hogy az Egyesült Államok enyhíti az Észak-Koreát sújtó szankciókat, és a tárgyalásokba bevont hatalmak jelentős gazdasági és energetikai segélyekben részesítik a haldokló észak-koreai gazdaságot. Phenjan tavaly novemberben át is adta a dokumentumot, de Washington szerint az közel sem volt teljes, mivel abban hiányosan adott számot urándúsítási tevékenységéről, illetve arról, hogy más országoknak, elsősorban Szíriának, adott-e át nukleáris technológiát. Észak-Korea ugyanakkor kifogásolta, hogy az előrehaladott leszerelési munkálatok ellenére nem oldották fel az ellene hozott szankciókat, és nem kapja meg az ígért segélyeket sem.
Hírösszefoglaló
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.