Észak-Korea kétes sikerű rakétakísérletek hajtott végre
Óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, hogy tegnap Észak-Korea felújította rakétakísérleteit, és mintegy 7–10 rakétát lőtt ki. Katonai források szerint a sztálinista állam Scud típusú rövid hatótávolságú, Rodong típusú közép hatótávolságú és Taepodong–2 típusú hosszú hatótávolságú rakétákat tesztelt.
Az 500 kilométeres hatósugarú Scuddal Dél-Koreára, az 1000–1300 kilométerre is elrepülő Rodonggal Japánra, az akár 15 ezer kilométeres hatótávolságú Taepodong–2-vel pedig az Egyesült Államok egyes területeire (Alaszka, Hawaii) is csapást mérhet Észak-Korea. Az észak-koreai rakétafejlesztés azóta nyert különös jelentőséget, amióta a kommunista állam bejelentette, hogy atomfegyverek vannak a birtokában. A rakéták egy része a Japán-tengerben csapódott be, mintegy 500 kilométerre Hokkaido szigetének nyugati partjaitól. Még vizsgált értesülések szerint egy rakéta darabjai az orosz partok közvetlen közelében csapódtak be. Valószínűleg a harmadik rakéta volt a Taepodong–2, amely azonban az indítás után 35–40 másodperccel csődöt mondott. Észak-Korea 1998-ban hajtott végre kísérletet Taepodong rakétával, amely átszállt Japán északi része felett, s úgy csapódott be végül a Csendes-óceánba. Phenjan azonban 1999-ben meghatározatlan időre önkéntes moratóriumot vállalt nagy hatótávolságú rakétákkal végzendő kísérleteire, és ezt az ígéretét 2002-ben és 2004-ben is megerősítette. A Taepodong–2 elméletileg ellátható nukleáris robbanófejjel. Azért csak elméletileg, mert nem tudni, milyenek az Észak-Korea által állítólag birtokolt atomfegyverek. Az amerikai hírszerző szolgálatok már 2004-ben figyelmeztettek, hogy Észak-Korea elkészült Taepodong–2 rakétájával, és készen áll arra is, hogy kipróbálja a második generációs rakétát. Ráadásul – hírek szerint – Észak-Korea már dolgozik egy többfokozatú Taepodong rakéta kifejlesztésén. Ez – megint csak becslések szerint – 10 ezer kilométeres távolságra volna képes eljuttatni valamivel kisebb terhet, mint a rakéta jelenlegi verziója. Az új típus e becslések szerint képes lenne elérni az Egyesült Államok nyugati partján például Seattle-t és San Franciscót.
Tanácskozások világszerte A kísérletek miatt tegnap rendkívüli, zárt ajtók mögötti konzultációt kezdtek az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai. A tanácskozáson egy japán határozattervezetet vitatnak meg, amely valószínűleg elítéli a rakétaindításokat. A rendkívüli ülést hivatalosan Tokió kérésére hívták össze. Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója közölte, hogy provokatívnak tekintik Észak-Korea viselkedését, de a rakétatesztek nem jelentenek azonnali veszélyt az Egyesült Államokra. Az Észak-Amerika légterét ellenőrző és biztonságáért felelős Észak-amerikai Egyesített Légvédelmi Parancsnokságon (NORAD) azonban emelték a riadókészültség szintjét, a közepes fenyegetettséget jelző szintnél valamivel magasabb Bravo-Plus fokozatra. Abe Sindzo, a japán kormány főtitkára, szóvivő a békére és a stabilitásra nézve súlyos problémának nevezte az észak-koreai fegyverkísérletet. Utalva arra, hogy a rakéták néhány száz kilométerre csapódtak be Japántól, hangsúlyozta, ez nemcsak Japán, hanem az egész világ békéjére és stabilitására nézve jelent problémát. A japán kormány illetékes miniszterei azonnal válságtanácskozást tartottak, és összeül a nemzetbiztonsági tanács is. Kína nyugtalanságát fejezte ki a kísérletek miatt, de a külügyminisztérium nyilatkozata szerint Peking el szeretné kerülni az olyan lépéseket, amelyek „a feszültség növekedéséhez, a helyzet további bonyolódásához vezetnek”. Szöul a kezdeti bíráló hangok után hasonló álláspontot sugalmazott. A NATO viszont kemény választ sürget a nemzetközi közösség részéről az észak-koreai rakétakísérletekre. Az EU szintén felszólította Phenjant, hogy térjen vissza a – Észak- és Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország részvételével kezdett – hatoldalú tárgyalásokhoz előfeltételek nélkül, és hogy térjen vissza a rakétakísérletekre vonatkozó, maga meghirdette 1999-es egyoldalú moratóriumhoz.
Szankciók nélkül Elemzők szerint azonban Észak-Korea „meglehetősen sikertelen” rakétakísérletei nem növelték egy esetleges amerikai–észak-koreai háború veszélyét. Paul Beaver, a Beaver Westminster Ltd. független londoni biztonsági és stratégiai elemző cég igazgatója szerint Észak-Korea egyáltalán nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra, jóllehet az Egyesült Államok az az ország, amelyre a rakétakísérletekkel valójában befolyást akar gyakorolni. Kína és Dél-Korea veszélyeztetett lehet, Kínának azonban megvan a saját nukleáris védelmi kapacitása, Dél-Koreát – valamint Japánt – pedig az Egyesült Államok védi. A kísérletek egyébként sem sikerültek, ami mutatja az észak-koreai légierő „műszaki együgyűségét” – tette hozzá. Paul Beaver szerint ugyanakkor az sem valószínű, hogy az ENSZ szankciókat léptetne életbe Phenjan ellen, mert azzal csak „a máris koldusszegény lakosságot döntené még nagyobb szegénységbe”. A szakértő szerint a leghatékonyabb megoldás a közvetlen érintkezés az észak-koreai kormánnyal a hatoldalú tárgyalások révén. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!