Titkos megbeszélés Gyurcsány Ferenc és a határon túli magyar vezetők között
Nem hív össze kompromisszumokra képtelen Magyar Állandó Értekezletet, erősítette meg Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarság vezetőivel való tárgyaláson. A másik fél szerint csak olyan Máértnak van létjogosultsága, amely nem válik a magyar pártcsatározások porondjává. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a kompromisszumképtelenség vádja éppen az MSZP és SZDSZ-re alkalmazható.
Gyurcsány Ferenc nem hív össze kompromisszumokra, valamint megállapodásot felmutatására képtelen Magyar Állandó Értekezletet. A Máért „kimúlását” előrevetítő kijelentés azon a vacsorával összekötött tárgyaláson hangzott el, amelyet a magyar miniszterelnök hétfőn este tartott Budapesten a határon túli magyarság vezetőinek részvételével. László Boglár, a magyar kormányfő sajtófőnöke szerint ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. „Ha esély nyílik arra, hogy megállapodás szülessen az aktuális problémákban, akkor további értelme lehet korábbi keretek között a tanácskozásnak, azonban úgy tűnik, hogy erre most nincs esély. Akkor inkább keressünk olyan formát, amely ezt a helyben toporgást feloldja” – mondta a szóvivő. László Boglár szerint hosszas egyeztetés nyomán kell megszületnie a határon túli magyar szervezetek vezetői és a magyar kormány közös döntésének, arról, hogy szükség van-e a Máértra.
Belpolitikai harcok porondja Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért biztosított a együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok közötti politikai küzdelem terepévé – kommentálta a hétfői összejövetelt Markó Béla. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: újból leszögeztek néhány együttműködési alapelvet, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat támogatni. Erősíteni kell ugyanakkor a határon túli magyarság versenyképességét saját országukban és az európai integráció szempontjából egyaránt. Gyurcsány kijelentésére reagálva Markó azt mondta: a Máért csak akkor nem működik, ha magyarországi politikai pártharcok terepévé válik. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek viszonyában nem a megosztó, hanem az ottani közösségeket erősítő megoldásokat kell keresni. Az MTI-nek nyilatkozó Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője úgy ítélte meg, hogy „a tárgyalás nem a Máértról, hanem arról szólt, hogyan tudunk majd a közös dolgainkról az eddiginél hatékonyabb tárgyalásokat folytatni. Arra kértük a miniszterelnököt és kormányát, hogy semmilyen, velünk kapcsolatos változtatást ne hajtson végre a velünk való konzultálás nélkül.” A frakcióvezető szerint minden híresztelés ellenére sem esett szó a határon túli magyaroknak juttatandó támogatásokról. „Az ésszerűsítésről és annak módozatairól beszéltünk, arról, hogy miképpen lehetne mindezt úgy rendezni, hogy se Magyarország ne avatkozzon be nemkívánatos módon a határon túli magyar közösségek belső életébe, se a mi közösségeink a magyarországi köz-életbe” – mondta Bárdos. Kiskirályok az adminisztrációban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere, rendszeresebbé és tárgyilagosabbá válik a kapcsolattartás a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek vezetői között. Ezt elsősorban attól reméli, hogy a kapcsolattartás közvetlenül miniszterelnöki felügyelet alá kerül. „Elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat” – fogalmazott Kasza. A délvidéki politikus szerint a Máért a magyarországi belpolitikai csatározások porondjává züllött, márpedig a Máértnak a megértés, a nemzetstratégiai kérdéseket érintő megbeszélések fórumává kell válnia. Eközben Németh Zsolt kijelentette: értetlenül áll a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, hiszen a fórum összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania. A parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint a „kompromiszszumképtelenség vádja” inkább a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, ugyanis miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése.
Gyurcsány a „hűvös” magyar–magyar kapcsolatokról „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar–magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – írta tegnap internetes naplójában Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök blogjában kiemelte, újra és újra előjön december 5-e kérdése. „Másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre. Azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem-filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek” – vélekedett naplójában Gyurcsány Ferenc. Krónika
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!