Muzulmán földön misézett a pápa

Először celebrált misét muzulmán földön XVI. Benedek pápa, amikor törökországi látogatása második napján, szerdán ellátogatott Epheszosz ókori görög városba. A szertartás része a pápa azon törekvésének, hogy a katolikus egyház szorosabb együttműködést tartson fenn Törökország 28 ezer fős római katolikus közösségével.

Gazda Árpád

2006. november 30., 00:002006. november 30., 00:00

A Szentatya annak a háznak a közelében tartotta a szabadtéri misét, amelyben a keresztény hit szerint Szűz Mária élete utolsó napjait töltötte. A ház jelentős zarándokhely, évente több tízezer keresztény és muzulmán látogat el oda. A szigorú biztonsági intézkedések közepette tartott eseményen azonban csak 2500-an vettek részt. A mise megtartása után a pápa Isztambulba utazott, ahol Bartolomajosz konstantinápolyi ortodox pátriárkával találkozott.
A török sajtó üdvözölte, hogy a pápa „történelmi jelentőségű” látogatásán támogatta az ország európai uniós csatlakozását. A Vatan napilap szerint az egyházfő az egész világot meglepte azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan kormányfővel tárgyalva támogatásáról biztosította a muzulmán Törökország uniós csatlakozását, hiszen pápává választása előtt még ellenezte azt. A Radikal napilap „isteni támogatásnak” nevezi a pápa kijelentését, ugyanakkor gúnyolódik ennek hatékonyságán, ugyanis Ankara továbbra sem enged a ciprusi kérdésben, amely Törökország EU-s csatlakozásának egyik kulcseleme. Eközben az Európai Bizottság úgy döntött, javasolja a csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését Ankarával, mert Törökország továbbra sem hajlandó megnyitni kikötőit az EU-tagállam Ciprus előtt, jelentette be Olli Rehn bővítési biztos.
A testület azt javasolja, hogy az unió a 35 tárgyalási fejezetből nyolcnak a megvitatását függessze fel, ezek között szerepel az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának kérdése; a korlátozás érintené a vámügyet, a kereskedelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági és a halászati ágazatot is.