Hírösszefoglaló • Agim Ceku koszovói miniszterelnök Moszkvába utazik, hogy a tartomány jövõjét illetõ kérdésekrõl tárgyaljon orosz illetékesekkel – közölte a kormányfõ szóvivõje. Ceku egy korábbi nyilatkozatában utalt arra: kérte Moszkvától, hogy hallgassa meg a koszovói albán többség képviselõinek függetlenség mellett szóló érveit. A Koha Ditore pristinai lap azonban tudni véli, hogy az orosz fél eddig nem jelezte hivatalosan fogadókészségét.
A koszovói miniszterelnök szerint egyébként a terület függetlensége „elintézett dolog”. „A fontos államok többsége egyetért abban, hogy a függetlenség az egyetlen járható út” – mondta csütörtökön Pristinában a brit BBC rádiónak. Ugyanakkor a Le Monde francia lap kommentárja szerint semmi sem utal arra, hogy Koszovó státusának kérdése a következõ hónapokban eldõlne. A nyugati országok, amelyek támogatják Koszovó függetlenségét, nem tudják, mit kezdjenek Oroszország ellenkezésével – írta csütörtökön a francia lap pristinai tudósítója. Hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva élni fog vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ha a nyugatiak olyan határozatot javasolnak Koszovó jövendõ státusa ügyében, amellyel nem ért egyet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett egy szerdai nyilatkozatában, hogy „nem szabad erõltetni” Koszovó státusának meghatározását, e döntésnek Belgrád és Pristina közötti tárgyalások eredményeként kell megszületnie. Megismételte azt az orosz álláspontot, amely szerint a jövendõ döntés „precedens jellegû” lesz olyan posztszovjet konfliktusokra nézve is, mint a Grúziától gyakorlatilag elszakadt Abházia ügye vagy a Grúziától elszakadni igyekvõ Dél-Oszétia függetlenségi törekvése.
A túlnyomórészt albánok lakta (a helyi szerbek többségének utóbbi években történt elvándorlása nyomán már csaknem kizárólag albán lakosságú) szerbiai tartomány 1999 óta az ENSZ polgári közigazgatása és a NATO katonai ellenõrzése alatt áll. Koszovói albán politikusok és a szerb kormány képviselõi hónapok óta eredménytelenül tárgyalnak a tartomány jövõjérõl. A koszovói albánok függetlenséget követelnek, Belgrád viszont csak nagyfokú autonómiát lenne hajlandó adni, megkövetelve Koszovó megmaradását a szerb állam keretei között. A Nyugat a koszovói albánok, Moszkva pedig Belgrád álláspontjának elfogadására hajlik inkább.
------------
2006. november 03., 00:002006. november 03., 00:00
Málló bankjegyek Németországban Több németországi városban olyan bankjegyek, különösen 50 eurós címletek tûntek fel az utóbbi hónapokban, amelyek még tisztázatlan okokból maguktól megsemmisülnek, számolt be csütörtöki számában a Bild címû német napilap. A hatóságok bûncselekményt sejtenek a rejtélyes bankjegymállás mögött. A Bild által megkérdezett vegyész szakemberek szerint az önmegsemmisítõ folyamat akkor indul be, amikor a bankjegyeket kézbe veszik. A szakemberek valószínûnek tartják, hogy a papírpénzeket szulfátsóval kezelték, amely nedvességgel, például a tenyér izzadságával érintkezve kénsavvá alakul, ez pedig fokozatosan szétmarja a bankjegyet. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a bankók csak egy kis idõ elteltével kezdenek feloldódni. A szakértõk szerint a gyártási hiba nagy biztonsággal kizárható.
Panama lehet Latin-Amerika ENSZ bt-tagja Guatemala és Venezuela szerdán este lemondott Panama javára, így az utóbbi jelöltetheti magát a latin-amerikai csoportból az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé. Panama jelölését még jóvá kell hagynia a latin-amerikai regionális csoportnak, még mielõtt az ENSZ-közgyûlés elé terjesztenék. A jelöltek kiválasztása október 16-án kezdõdött, a közgyûlésben tartott szavazásokon Guatemala rendre fölényesen lekörözte Venezuelát, de sosem kapta meg a jelöltséghez szükséges kétharmados többséget a 192 tagország képviselõjétõl.
Bush: Izrael támadást indíthat Irán ellen George W. Bush amerikai elnök nem zárja ki annak lehetõségét, hogy Izrael megelõzõ csapást mér Irán nukleáris létesítményeire, adta hírül a Jerusalem Post elektronikus kiadása. Az izraeli lap arról tudósít, hogy az Egyesült Államok elnöke nemrég találkozott Jacques Chirac francia államfõvel a Fehér Házban, a megbeszélés témája az iráni atomválság volt. A cikkíró szerint Chirac kérdésére válaszolva, miszerint Izrael megtámadhatja-e Iránt, hogy megakadályozza nukleáris fegyverek elõállítását, az amerikai elnök nem zárta ki ezt a lehetõséget, és azt is jelezte, „megértené”, ha erre sor kerülne. A Maariv címû izraeli lap diplomáciai forrásokra hivatkozva megerõsítette a Bush és Chirac találkozójáról szóló híradásokat.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Látogatottsági adatok