2007. július 16., 00:002007. július 16., 00:00
Az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról szóló CFE-szerződés körül kialakult kivételes körülmények indították Oroszországot arra, hogy felfüggessze a szerződésben való orosz részvételt mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják az 1990. november 19-én Párizsban aláírt, majd 1999-ben Isztambulban módosított megállapodást, és nem kezdik el lelkiismeretesen teljesíteni az abban foglaltakat.
Az orosz külügyminisztérium szerint a CFE-szerződés és az azzal kapcsolatos nemzetközi megállapodások befagyasztására vonatkozó orosz döntés nem jelenti azt, hogy Oroszország „becsapta az ajtót” a további párbeszéd előtt.
Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, kárt okozva ezzel saját érdekeinek.
Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt.
Oroszország elégedetlen biztonságpolitikai helyzetével, és ennek egy júniusi bécsi konferencián is hangot adott. A CFE-szerződés mellett ide tartozik az Európában tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs, valamint a Romániában és Bulgáriában létesítendő amerikai támaszpontok (NATO-álláspont szerint kisebb kiképzőtáborok) ügye is.
Moszkva szeretné elérni a határtérségeiben a csapatmozgásokra a CFE-szerződésben előírt korlátozások megváltoztatását is. Ehhez újra kellene tárgyalni a szerződést, ám ehhez előbb a módosított CFE-szerződés ratifikációjára lenne szükség. Emellett Oroszország szeretné, hogy a CFE-szerződés aláírása után NATO-taggá vált volt szovjet balti tagköztársaságok is csatlakozzanak a szerződéshez, ami szintén feltételezi annak előzetes ratifikációját.
Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-jéig minden NATO-tagállam ratifikálja a CFE-szerződést, az észak-atlanti szövetség kezdje meg katonai potenciáljának csökkentését, ellensúlyozva ezáltal a Varsói Szerződés volt tagállamainak NATO-tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést. Emellett Moszkva javasolta az oroszországi szárnyövezetekre vonatkozó korlátozások eltörlését, a CFE-szerződés korszerűsítését célzó tárgyalások folytatását, illetve a „jelentős erők” kifejezés pontos jogi meghatározását.
A CFE-szerződést, amely a hidegháború végét jelezte, eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét Európában.
Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben, az időközben végbement politikai változások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország – az összes aláíró közül egyedüliként – ezt a módosított szerződést 2004-ben ratifikálta és letétbe helyezte.
Oroszországon kívül csak Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország ratifikálta a módosított CFE-szerződést, amely a Kreml értelmezése szerint nem lépett hatályba. A NATO-tagállamok ahhoz kötik a ratifikálási eljárást, hogy Oroszország teljesítse a Moldovában és Grúziában állomásozó csapatainak kivonására 1999-ben Isztambulban tett vállalásait.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.