Patthelyzet. Macron megpróbálja koalícióra kényszeríteni a pártokat, miután egyik tömbnek sincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége
Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz „augusztus közepéig”, miközben a belpolitika helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, hogy az előrehozott nemzetgyűlési választásokon egyetlen politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget.
2024. július 24., 09:312024. július 24., 09:31
Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben.
A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik. Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” –, hogy
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. A elnöki interjú előtt egy órával az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets-t személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban
„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök.
tette hozzá.
Ez „egy olyan dolog, amely szokás minden minden európai demokráciában”, és „amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak” – hangsúlyozta Macron.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy „erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot” a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy „a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett”.
Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 500 millió euróért) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy hatvan fegyveresét fogta el hétfőn egy kórházépületben a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíjában, és az utóbbi napok harcai során megölt több száz fegyverest a városban.
Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszk-régióba telepítették – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
Az orosz védelmi minisztérium „különböző lehetőségeket” fontolgat válaszlépésként arra az esetre, ha Ukrajna nyugati támogatással nagy hatótávolságú csapásokat indít Oroszország ellen – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy 50 év körüli román állampolgár holttestét találták meg október 26-án, szombaton a franciaországi Meaux-ban található Hotel Campanile egyik szobájában, számos szúrt sebbel.
A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.
Irán válaszolni fog Izrael hétvégi csapásaira, amelyek Teherán szerint öt ember halálát okozták, de, nem akar szélesebb körű háborút – szögezte le az ország államfője vasárnap.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
szóljon hozzá!