Kommunista elnök Itáliában

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Giorgio Napolitanót választották meg olasz államfőnek Giorgio Napolitanót választotta meg tegnap olasz államfőnek Rómában a törvényhozás két háza és a régiók küldöttei által alkotott elektori testület.

Gazda Árpád

2006. május 11., 00:002006. május 11., 00:00

A balközép pártszövetség jelöltje, a 80 éves egykori kommunista politikus biztos győzelmet szerzett, 543 szavazatot kapott, ami jóval több a megválasztásához szükséges 505 voksnál. Az elnökválasztás hétfőn kezdődött, de az első három forduló, ahol kétharmados többség kellett volna a köztársasági elnök megválasztásához az 1009 tagú elektori testületben, nem hozott eredményt. Az áprilisi választásokon győztes balközép pártszövetség, a Romano Prodi vezette Unione (Unió) csak kis többséggel rendelkezik, és mivel az ellenzékbe szoruló Silvio Berlusconi vezette jobboldali pártkoalíció elutasította a baloldali jelölt támogatását, eleve elérhetetlen volt a szükséges kétharmados többség. Az olasz választási törvény szerint a negyedik fordulótól azonban már elegendő az abszolút többség megszerzése.
Giorgio Napolitano – aki a parlament alsóházának volt elnöke – Carlo Azeglio Ciampit követi az államfői poszton, az ő mandátuma május 18-án jár le. Az olasz alkotmány szerint a köztársasági elnök nevezi ki a kormányfőt, és Romano Prodi várakozása szerint az új kormány szerdán teheti le az esküt. Napolitano megválasztása nagyon fontos volt Prodi számára, hiszen a második világháború utáni Olaszország történetében a legkisebb kormánytöbbséget tudhatja maga mögött a parlamentben.
Napolitano az első volt kommunista politikus Olaszországban, akit államfővé választottak. A kiegyensúlyozott, csendes és elegáns politikus politikai szereplését 1945-ben a karizmatikus olasz kommunista vezető, Palmiro Togliatti védőszárnyai alatt kezdte. A berlini fal leomlása után aktív szerepe volt abban, hogy a kommunista párt szociáldemokrata párttá alakult, és felvette a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) nevet. 1989-ben az Európai Parlament tagja lett, 1992-ben az olasz képviselőház elnökévé választották. A Romano Prodi vezette balközép erők 1996-os választási győzelme után belügyminiszter lett. 1999-től 2004-ig ismét európai parlamenti képviselő volt, részt vett az Európai Unió alkotmánytervezetének kidolgozásában. MTI
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Zelenszkij szerint csak manipulációs kísérlet az orosz tűzszüneti javaslat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.

Zelenszkij szerint csak manipulációs kísérlet az orosz tűzszüneti javaslat
2025. április 29., kedd

Spanyol miniszterelnök: egyszerűen eltűnt 15 gigawattnyi áram a hálózatból

Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.

Spanyol miniszterelnök: egyszerűen eltűnt 15 gigawattnyi áram a hálózatból
2025. április 28., hétfő

A rendszerváltás óta példátlan szankcióval sújtott ellenzéki képviselőket az Országgyűlés

Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.

A rendszerváltás óta példátlan szankcióval sújtott ellenzéki képviselőket az Országgyűlés
2025. április 28., hétfő

Hatalmas áramkimaradás sújtja az Ibériai-félsziget országait, még a vonatok is leálltak

Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.

Hatalmas áramkimaradás sújtja az Ibériai-félsziget országait, még a vonatok is leálltak
2025. április 28., hétfő

Putyin váratlanul fegyverszünetet hirdetett ki

Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.

Putyin váratlanul fegyverszünetet hirdetett ki
2025. április 28., hétfő

Kitűzték a konklávé időpontját, amelyen megválasztják az új pápát

A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.

Kitűzték a konklávé időpontját, amelyen megválasztják az új pápát
2025. április 28., hétfő

Az ukrajnai fegyverszünetről egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter

Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az ukrajnai fegyverszünetről egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter
2025. április 28., hétfő

Gázai tűzszünet: kis előrelépés történt, de áttörés nincs, Izrael közben Bejrútot bombázta

Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.

Gázai tűzszünet: kis előrelépés történt, de áttörés nincs, Izrael közben Bejrútot bombázta
2025. április 28., hétfő

Gyilkosság miatt vádat emeltek a kanadai gázoló ellen, de nem tartják terroristának

A kanadai ügyészség gyilkossággal vádolta meg azt a 30 éves vancouveri lakost, aki legalább 11, 5 és 65 év közötti embert megölt és több tucatnyit megsebesített, miután egy terepjáróval keresztülgázolt a tömegen egy filippínó közösségi fesztiválon.

Gyilkosság miatt vádat emeltek a kanadai gázoló ellen, de nem tartják terroristának
2025. április 28., hétfő

Trump fegyverszünetre szólítja Putyint és úgy véli, Zelenszkij kész lemondani a Krímről

Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.

Trump fegyverszünetre szólítja Putyint és úgy véli, Zelenszkij kész lemondani a Krímről