Katalánok és flamandok harca a magyarok jogaiért

Ha valaki csak a napihírekből tájékozódik az Európai Parlament munkájáról, aligha szerezhet tudomást arról, hogy a bal- és jobboldalt megtestesítő két nagy pártkonglomerátum, valamint a liberálisok mellett, a Zöldek frakcióján belül létezik egy kicsi, de annál mozgékonyabb pártalakulat is, az Európai Szabad Szövetség (francia betűszóval: az ALE).

Gazda Árpád

2006. június 08., 00:002006. június 08., 00:00

Éppen 25 évvel ezelőtt jött létre, abból a célból, hogy egyesítse az emberi és kisebbségi jogokért küzdő pártokat és mozgalmakat.
Kétségtelen, a méregzöldtől a vörösig a politikai paletta teljes színskálája megtalálható az ALE zászlaján, de ez csak azoknak furcsa, akik hozzánk, kelet-közép-európaiakhoz hasonlóan megszokták, hogy csupán egy, de az aktuális rendszerváltások után is legfeljebb két-három nagyobb párt ágáljon a politikai küzdőtéren. Mondhatnánk, az Európai Szabad Szövetség az Európai Parlament lelkiismerete: éppen úgy harcol a faji és vallási diszkrimináció ellen, mint az állam nélküli nemzetek és nemzetiségek jogainak elismertetéséért és a környezeti károk megszüntetéséért.
De mi közük ehhez a magyaroknak, akiknek európai parlamenti képviselői – magyar és szlovák zászló alatt – a szocialista, a néppárti és a liberális padsorokban ülnek Brüsszelben és Strasbourgban? Látszólag semmi, a valóságban nagyon is sok. Mert bármilyen furcsa, vannak olyan magyar vonatkozású „kényes” kérdések, amelyekben az ALE képviselői sokkal harciasabban kiállnak nemzettársaink mellett, mint választott EP-képviselőink.
Ilyen kérdés például a felvidéki magyarokat máig diszkrimináló Benes-dekrétumok ügye, amely dekrétumokról Pozsony (és Prága) azt állítja, hogy még hatályosak ugyan, de már nem érvényesek. Ez a jogbölcselők számára is homályos különbségtétel nem akadályozza meg a szlovákiai földhivatalokat és bíróságokat például abban, hogy a kárpótlások során ne ítéljék oda immár véglegesen az egykori szlovák telepesek utódainak a magyaroktól 1945-ben – kollektív bűnösségük kinyilvánítása mellett – elkobzott földeket. Miközben a zsidók és németek, valamint a kommunizmus üldözöttei bocsánatkérésre és kárpótlásra számíthatnak a szlovák államtól, az újdonsült EU-tagállam magyar nemzetiségű polgárai de iure ma is háborús bűnösök, hiszen az ezt megállapító dekrétumokat és a későbbi kassai törvényeket máig nem vonták vissza. Ahogy a Szlovákiai Magyar Református Keresztyén Egyház is mindhiába várja – még a Benes-dekrétumok szerint is – törvénytelenül elkobzott javainak teljes körű visszaszolgáltatását.
Szlovákia úgy lett az Unió tagja, hogy ez a szépséghiba egyetlen nagy párt szépérzékét sem zavarta az Európai Parlamentben. (Mint ahogy most sem zavarja őket Románia belépése kapcsán az ottani magyarok hátrányos megkülönböztetése sem.) Elég csak arra a bornírt helyzetre utalni, hogy amíg az Európai Parlamentben alanyi jogon szólalnak fel magyarul a szlovákiai magyar képviselők, ugyanezt nem tehetik meg Pozsonyban, saját országuk parlamentjében. Egyedül az ALE flamand, katalán, baszk, vallon képviselői és egyéb civil szervezetek – mint például az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága – hallatják hangjukat az épület falain belül és kívül a felvidéki magyarok (és újabban az erdélyi, vajdasági autonómiatörekvések) érdekében.
Nincsenek könnyű helyzetben, mert mindahány felszólalásuk után fejükre olvassák az Unió korifeusai: de hiszen a magyarok kormányon vannak Pozsonyban (és Bukarestben), miért nem ők és ott kezdeményezik a megoldást? Vagy ha nem érnek el eredményt, miért a frízek, katalánok, okszitánok és bretonok állnak a jogvédő harc élére az ő érdekükben is?
Sokan legyintenek a Brüsszelben folyó „szócséplés” hallatán, s humorizálnak az Európai Parlament Hyde park jellegén, buzgón méricskélve az ott ágáló pártok és civil szerveződések politikai súlyát. Mindenesetre az Európai Szabad Szövetség már buktatott meg EU-biztost is, tehát a hatalmat monopolizálni igyekvők számára nem árt az óvatosság. Havasi János
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 19., szombat

Ferenc pápa jelen kíván lenni húsvét vasárnap az Urbi et Orbi áldáson

A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.

Ferenc pápa jelen kíván lenni húsvét vasárnap az Urbi et Orbi áldáson
2025. április 19., szombat

Vlagyimir Putyin váratlanul tűzszünetet hirdetett Ukrajnában

Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.

Vlagyimir Putyin váratlanul tűzszünetet hirdetett Ukrajnában
2025. április 18., péntek

Donald Trumpot követve szakít a gender-nyelvhasználattal a NATO

A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.

Donald Trumpot követve szakít a gender-nyelvhasználattal a NATO
2025. április 18., péntek

Ferenc pápa nagypénteken: az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek

Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.

Ferenc pápa nagypénteken: az egoizmusnak nagyobb a súlya, mint a keresztnek
2025. április 18., péntek

„Oké, ennyi volt?!” Trump megunhatja az elhúzódó ukrajnai béketárgyalásokat – Reagált az elnök is

Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.

„Oké, ennyi volt?!” Trump megunhatja az elhúzódó ukrajnai béketárgyalásokat – Reagált az elnök is
2025. április 18., péntek

Trump az európai bevándorláspolitikát bírálta, miután Melonival egyeztetett

Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.

Trump az európai bevándorláspolitikát bírálta, miután Melonival egyeztetett
2025. április 18., péntek

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot

A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot
2025. április 18., péntek

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett

Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett
2025. április 18., péntek

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen

Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen
2025. április 17., csütörtök

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek

Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek