Fotó: European Union
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén – jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján.
2024. május 27., 21:022024. május 27., 21:02
„Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak” – hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.
Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot.
A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, „amely már elindult, de még mindig nem működőképes.” „Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel” – húzta alá.
Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz. „Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell” – jelentette ki.
– hangoztatta.
Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. „Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk” – emelte ki.
Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy
„Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk” – jelentette ki.
A gázai helyzetről szólva a főképviselő nyomatékosan elítélte, hogy Izrael légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, ahol több tucat ember vesztette életét. Beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot a gázai helyzet megvitatására. A tanácskozása arról is szól majd, hogyan tervezi végrehajtani Izrael a Nemzetközi Bíróság végzését, miszerint le kell állítania a rafahi offenzívát.
Borrell elmondta, hogy kedden eredményes tanácskozást folytattak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar külügyminiszterével és az Arab Liga főtitkárával, akik bemutatták béketervüket, és a többi között egy, a kétállami megoldásról szóló nemzetközi konferencia megszervezését javasolták.
Arról is beszámolt, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári misszió újrakezdését, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!