Josep Borrell szerint az EU-ban egyre nagyobb a vita a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról

Josep Borrell szerint az EU-ban egyre nagyobb a vita a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról

Fotó: European Union

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén – jelentette ki Josep Borrell kedden Brüsszelben a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján.

MTI

2024. május 27., 21:022024. május 27., 21:02

„Egyre inkább fontolóra vesszük, hogy Ukrajnának ellen kell állnia az orosz területről indított támadásoknak” – hangsúlyozta, hozzátéve hogy néhány tagállam már fel is oldotta ezeket a korlátozásokat.

Felhívta a figyelmet, hogy miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök béketárgyalásokról beszél, hadserege újabb offenzívát indít Harkiv ellen, civilekkel teli épületeket bombáznak, és megpróbálják aláásni a közelgő svájci békecsúcsot.

Borrell hangsúlyozta: az EU teljes mértékben támogatja az ukrán kérésre szervezett svájci csúcstalálkozót, amelynek célja a jövőbeli békefolyamat inspirálása.

A főképviselő felhívta a figyelmet, hogy az uniós tagállamok vezetői már politikai jóváhagyást adtak az ukrán segítségnyújtási alaphoz, „amely már elindult, de még mindig nem működőképes.” „Nem hagyhatjuk, hogy az Európai Unió Ukrajnának nyújtott katonai támogatását olyan döntések ejtsék túszul, amelyeknek semmi közük ehhez a konkrét kérdéshez, különösen a helyzet sürgősségére való tekintettel” – húzta alá.

Mint mondta, már így is nagy a késedelem Ukrajna fegyverrel való ellátása terén, amit a tagállamok közötti nézeteltérés okoz. „Megértem, hogy vannak aggályok, de a döntés blokkolásának arányosnak kell lennie a szóban forgó kérdéssel. Ebben az esetben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás az egyik legfontosabb kötelezettségvállalás, amelyet teljesítenünk kell” – jelentette ki.

Elmondta, hogy hét olyan jogi szöveg vár jóváhagyásra, amelynek értelmében erőforrásokat, mintegy 5 milliárd eurót lehetne mozgósítani Ukrajna katonai támogatására. Emberéletekben mérhető amennyiben késlekedik elfogadásuk

– hangoztatta.

Újságírói kérdésre válaszolva Borrell emlékeztetett, hogy az Európai Békefenntartási Eszközhöz való magyar hozzájárulás nem használható fel katonai támogatás nyújtására Ukrajnának. „Ebben már megállapodtunk. De a szabályaink szerint, amennyire most értelmezzük ezeket a szabályokat, egyhangúságra van szükség ahhoz a tagállamok között, hogy a hét függőben lévő jogi aktust jóváhagyjuk” – emelte ki.

Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy

az Európai Uniónak nincs kapacitása arra, hogy kötelező katonai szolgálatot vezessen be.

„Nagyon messze vagyunk attól, hogy ilyen hatáskörrel rendelkezzünk” – jelentette ki.

A gázai helyzetről szólva a főképviselő nyomatékosan elítélte, hogy Izrael légicsapást mért egy rafahi menekülttáborra, ahol több tucat ember vesztette életét. Beszámolt arról, hogy a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot a gázai helyzet megvitatására. A tanácskozása arról is szól majd, hogyan tervezi végrehajtani Izrael a Nemzetközi Bíróság végzését, miszerint le kell állítania a rafahi offenzívát.

Mint mondta, a külügyminiszterek egyetértettek azzal az Izraelhez intézett felhívással miszerint végre kell hajtania a Nemzetközi Bíróság végzését, továbbá nem blokkolhatja tovább a Palesztin Nemzeti Hatóságnak járó forrásokat, és nem nyilváníthatja az UNWRA-t terrorista szervezetnek, és nem akadályozhatja annak munkáját a továbbiakban.

Borrell elmondta, hogy kedden eredményes tanácskozást folytattak Szaúd-Arábia, Jordánia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar külügyminiszterével és az Arab Liga főtitkárával, akik bemutatták béketervüket, és a többi között egy, a kétállami megoldásról szóló nemzetközi konferencia megszervezését javasolták.

Arról is beszámolt, hogy a külügyminiszterek jóváhagyták 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári misszió újrakezdését, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 27., csütörtök

Autóbusszal ütközött a Prága–Budapest-vonat, többen meghaltak Szlovákiában

Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).

Autóbusszal ütközött a Prága–Budapest-vonat, többen meghaltak Szlovákiában
2024. június 27., csütörtök

Uniós csúcstalálkozó vezetőválasztásokkal, Magyarország nem támogatja a régi EB-elnököt

Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.

Uniós csúcstalálkozó vezetőválasztásokkal, Magyarország nem támogatja a régi EB-elnököt
2024. június 27., csütörtök

Az izraeli hadsereg rajtaütést hajtott végre Gázában és Ciszjordániában

Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.

Az izraeli hadsereg rajtaütést hajtott végre Gázában és Ciszjordániában
2024. június 27., csütörtök

Állataik metánkibocsátása után kell adózniuk az európai gazdáknak 2030-tól

Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.

Állataik metánkibocsátása után kell adózniuk az európai gazdáknak 2030-tól
2024. június 27., csütörtök

Josep Borrell szerint kisebb sikerek születtek a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálásában, de áttörés nem történt

Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.

Josep Borrell szerint kisebb sikerek születtek a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálásában, de áttörés nem történt
2024. június 26., szerda

Jelentősen lerövidíti az átkelési időt a víz alatti alagút Németország és Dánia között

Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.

Jelentősen lerövidíti az átkelési időt a víz alatti alagút Németország és Dánia között
2024. június 26., szerda

Mark Ruttét választották új főtitkárukká a NATO-tagországok

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.

Mark Ruttét választották új főtitkárukká a NATO-tagországok
2024. június 25., kedd

Várhelyi: Ukrajna teljesítette az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges elvárásokat

A jelenlegi nehéz idők ellenére Ukrajna meghozta a szükséges reformintézkedéseket és teljesítette a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges elvárásokat – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos.

Várhelyi: Ukrajna teljesítette az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges elvárásokat
2024. június 25., kedd

Drasztikusan megnőtt Németországban az antiszemita incidensek száma, nem ritka a holokauszttagadás sem

Tavaly 83 százalékkal nőtt az antiszemita incidensek száma Németországban, főleg az izraeli-palesztin között háború kitörése óta – idézte kedden a RIAS megfigyelő szervezet adatait a Reuters hírügynökség.

Drasztikusan megnőtt Németországban az antiszemita incidensek száma, nem ritka a holokauszttagadás sem
2024. június 25., kedd

A szökevény román herceg kiadatásáról döntött alapfokon egy máltai bíróság

Egy máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.

A szökevény román herceg kiadatásáról döntött alapfokon egy máltai bíróság