Továbbra sincs egyetértés a libanoni válság megoldásáról
Izrael vasárnap éjszaka 48 órára felfüggesztette dél-libanoni légicsapásait, hogy lehetőség nyíljék a Kana elleni tragikus bombázás körülményeinek a kivizsgálására.
2006. augusztus 01., 00:002006. augusztus 01., 00:00
A zsidó állam azonban azt is közölte: fenntartja magának a jogot arra, hogy felújítsa csapásméréseit, ha tudomására jut, hogy támadás készül ellene. A kanai bombázásokban a legfrissebb adatok szerint 54 személy, köztük harminc gyermek vesztette életét. A harcok azonban tegnap sem álltak le, egy izraeli pilóta nélküli robotrepülőgép a libanoni hadsereg egyik őrhelye ellen hajtott végre támadást egy libanoni katonatiszt halálát okozva. Egy izraeli katonai szóvivő később sajnálkozását fejezte ki a katona halála miatt, mivel, mint mondta, „nem a libanoni hadsereg katonái voltak a célpontok”, de az izraeli katonai hírszerzés pontatlan információi alapján indították el a támadást. Az ENSZ BT vasárnap ült össze rendkívüli ülésre, miután a testületet Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta össze Fuad Szinjóra libanoni kormányfő kérésére, aki azt szerette volna, ha a BT határozatot hoz a haladéktalan tűzszünetről. A 15 tagú testület egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ugyan mélységes sajnálatát és fájdalmát fejezte ki a dél-libanoni Kana település ellen elkövetett izraeli légicsapás embervesztesége miatt, de – mint az várható volt – nem marasztalta el Izraelt, és azonnal tűzszünetre sem szólította fel a hadban álló feleket. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jeruzsálemi látogatása befejeztével, Washingtonba való visszaindulása előtt elmondta, számos ország vezetőivel folytatott tárgyalásain egyetértés alakult ki abban, hogy nemzetközi stabilizációs erőket kell vezényelni Libanonba a libanoni fegyveres erők támogatására. A nemzetközi stabilizációs erő feladatai közé tartozna a Libanont és Izraelt elválasztó „kék vonal” őrzése, továbbá a járőrözés Libanon és Szíria határán, a harcok elől elmenekült libanoni polgári lakosok visszatérésének segítése, valamint a libanoni lakosság humanitárius segélyezése is. Rice hangsúlyozta, hogy a milíciákat, elsősorban a Hezbollah síita fegyveres szervezetet be kell tiltani azokon a libanoni területeken, amelyekre nemzetközi erőket vezényelnek, továbbá le kell szerelni a Hezbollah fegyvereseit, de elismerte, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Emil Lahud libanoni elnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ libanoni katonai megfigyelő misszióját (UNIFIL) erősítsék meg, és ne a Washington által szorgalmazott megoldást valósítsák meg. Lahud szerint az ENSZ keretén kívüli bármilyen nemzetközi erő Libanonba vezénylése „az ország lerombolásához vezetne, Koszovóéhoz hasonlóan”. A mintegy kétezer fős UNIFIL 1978 óta végez fegyvertelen, megfigyelői missziót Dél-Libanonban, katonailag nem avatkozhat be semmilyen konfliktusba.
Izrael és a Hezbollah is vétkes a Human Rights Watch szerint Az izraeli hadsereg teljes mértékben felelős a dél-libanoni Kanában meghalt több mint ötven emberért, de a Hezbollah síita szervezet is vétkes háborús bűnökben, mert rakétákkal támadja az izraeli polgári lakosságot – közölte a Human Rights Watch (HRW) emberjogvédő szervezet. A New York-i székhelyű szervezet szerint a kanai bombatámadás azt sugallja, az izraeli hadsereg Dél-Libanont szabadon lőhető övezetnek tekinti, és az, hogy nem különböztetik meg a polgári lakosságot a Hezbollah-fegyveresektől, kimeríti a háborús bűn fogalmát. A Human Rights Watch szerint ugyanakkor a Hezbollah is vakon lövi rakétákkal az izraeli polgári lakosságot. Szakértők szerint ugyanakkor az Irán és Szíria által felfegyverzett Hezbollah a rakétaindító állásait tudatosan lakóházakba vagy azok szomszédságába telepíti, így a gerillaszervezetre mért csapások rendre ártatlan civilek életét is kioltják. Erre a körülményre ismételten felhívják a figyelmet vezető izraeli politikusok és főtisztek – ám úgy tűnik, ez a tragikus pont tudatos része a síita milícia taktikájának. A számtalan libanoni polgári áldozatnak köszönhetően mára jóformán elnémultak Libanonban a Hezbollah-ellenes hangok. Hírösszefoglaló
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.