A zsidó állam egyelőre ellenzi a nemzetközi erők közbelépését
„A vérontás megszüntetésének egyetlen módja az, ha a térségben nemzetközi erők leállítják Izrael bombázását, ugyanakkor meggyőzik Izraelt, hogy hagyja abba a Hezbollah elleni támadásokat” – szögezte le tegnap Tony Blair brit miniszterelnök. Hasonló megoldásra tett javaslatot Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a szentpétervári G8-csúcstalálkozó résztvevői is, akik szerint nemzetközi erők telepítésével kell véget vetni Izrael libanoni hadműveleteinek, amelyet a zsidó állam a Hezbollah gerillaszervezet felszámolására indított a múlt héten. A hadműveletek során Libanonban eddig mintegy 180 személy vesztette életét, több mint ötszázan megsebesültek. A Hezbollah Izrael ellen indított rakétatámadásai eddig mintegy 25 ember halálát okozták.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár tűzszünetet követelt Libanonban, és felszólította a szemben álló feleket, hogy tegyék lehetővé nemzetközi erők telepítését a területre. A világszervezet vezetője tegnap Szentpéterváron tette közzé felhívását, amelyben közölte, hogy a Libanonban állomásozó ENSZ-erők hozzátartozóinak kimenekítését fontolgatja. „Ehud Olmert izraeli kormányfő ellenzi nemzetközi erők Libanonba vezénylését” – jelentette ki egy magas rangú izraeli tisztviselő a nemzetközi javaslattal kapcsolatban. Az izraeli kormányfőhöz közel álló, neve elhallgatását kérő személy elmondta, hogy Olmert szerint a nemzetközi erők nem segítenék a helyzet rendezését Libanonban. Helyette azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében, és leszerelnék a Hezbollah fegyvereseit. Miri Eiszin izraeli kormányszóvivő túl korainak nevezte a nemzetközi erők bevetését. „Jelenleg ott tartunk, hogy biztosak akarunk lenni benne, hogy a Hezbollah nem telepítheti erőit (vissza) északi határainkhoz” – reagált a nemzetközi javaslatra a kormányszóvivő. Határozottabban fogalmazott Amir Peretz izraeli honvédelmi miniszter, aki szerint országa csak azt fogadja el, hogy a libanoni hadsereg felvonultassa erejét a két állam határán. „A libanoni kormánynak be kell bizonyítania, hogy felelősségteljesen kezeli a kérdést, és fel kell sorakoztatnia hadseregét a határ mentén. Ez az egyetlen tényező, amelynek érvényességét Izrael hajlandó elfogadni” – szögezte le az izraeli védelmi miniszter, és hangsúlyozta: a zsidó állam többé nem tűri el a Hezbollah fegyveres erőinek jelenlétét a libanoni–izraeli határon.
Izrael a diplomáciában reménykedik Az izraeli külügyminisztérium ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy nem katonai, hanem diplomáciai megoldással lehet véget vetni a libanoni válságnak. „Tudjuk, hogy katonai megoldással nem lehet semlegesíteni a Hezbollaht. A megoldás diplomáciai lehet” – közölte tegnap Mark Regev külügyi szóvivő. Közben egy ENSZ-küldöttség és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője javaslatcsomagot juttatott el a libanoni kormánynak a válság lezárására. A térségbeli diplomáciai körökből kiszivárgott információk szerint az indítvány értelmében a Hezbollah visszaadná Izraelnek azt a két katonát, akit a múlt héten rabolt el, a zsidó állam pedig cserében leállítaná Libanon ellen indított offenzíváját. A bejrúti kormány vasárnap éjjel kapta meg a javaslatot, és azt továbbította a Hezbollahnak, amely azonban egyelőre még nem adott választ. Jacques Chirac francia államfő „aberrációnak” nevezte Izrael libanoni hadműveleteit, Dominique de Villepin francia miniszterelnök pedig Bejrútba utazott, és találkozott Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel, hogy Franciaország támogatásáról biztosítsa a libanoni népet.
Folytatódik a vérontás Mindeközben az izraeli hadsereg folytatta a bejrúti kikötő és a libanoni főváros Hezbollah-szervezeteknek otthont adó déli részeinek támadását. A légicsapások válaszképpen indultak a Hezbollah vasárnapi rakétatámadásaira, amelyeket a gerillaszervezet észak-izraeli városok ellen követett el. A közel-keleti helyzetről egyébként ellentmondó információk jelennek meg: a libanoni televízió arról számolt be, hogy az ország légterében lelőtték az izraeli hadsereg egyik F–16-os vadászgépét, Izrael azonban tagadja ezt. A hírügynökségek információi szerint az izraeli hadsereg behatolt Libanon déli területeire, hogy leállítsa a Hezbollah rakétatámadásait, de egy izraeli katonai szóvivő cáfolta az értesülést. Az izraeli hadsereg azzal fenyegetőzött, hogy tönkreteszi a libanoni elektromos hálózatot, ha a Hezbollah rakétatámadást indít a haifai kőolaj-finomító ellen. A Jediot Aharonot című izraeli napilap szerint a zsidó állam hadserege a Hezbollah erőforrásainak csak egynegyedét semmisítette meg a konfliktus eddigi hat napja alatt. A lap szerint az erőteljes bombázások ellenére a palesztin gerillaszervezet vezető struktúrája érintetlen.
Aggódnak a nyolcak A G8-országok – hét vezető ipari demokrácia és Oroszország – a közel-keleti helyzetről szóló közös nyilatkozatot fogadott el tegnap a szentpétervári csúcstalálkozón. A nyolcak vezetői mély aggodalmukat fejezik ki a helyzet miatt, és leszögezik, hogy mindent megtesznek a béke helyreállítása érdekében. A nyilatkozat szerint megengedhetetlen, hogy a Hamász és a Hezbollah fejetlenségbe taszítsa a Közel-Keletet. A G8-vezetők felszólítják a szélsőségeseket, hogy azonnal hagyjanak fel támadásaikkal, de figyelmeztetik Izraelt is, hogy miközben jogos önvédelmet gyakorol, legyen tudatában cselekedetei stratégiai és humanitárius következményeinek, tanúsítson maximális önmérsékletet, és próbálja elkerülni, hogy cselekedetei ártatlan polgári áldozatokat követeljenek, és a polgári infrastruktúra károsodását eredményezzék.
Menekülnek a külföldiek Hétfőn elkezdődött a külföldi állampolgárok szervezett kimenekítése Libanonból. A brit légierő két helikoptere tegnap hajnalban negyven személyt menekített ki Bejrútból, több autóbusz holland állampolgárokat szállított Szíriába. Több száz francia és más európai állampolgár egy görög komphajón próbálja elhagyni az országot. Oroszország Jordániába küldött egy utasszállító repülőgépet, hogy kimenekítse a térségben tartózkodó állampolgárait. A Libanonban tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására a Blue Air légitársaság két gépe áll készenlétben, a bukaresti honvédelmi minisztérium azt fontolgatja, hogy katonai szállítógépeket bocsát a konfliktuszónában tartózkodó román állampolgárok rendelkezésére.
Bush: legyen vége a „szarkeverésnek” „El kell érni, hogy Szíria elérje, hogy a Hezbollah hagyja abba a szarkeverést” – mondta George W. Bush amerikai elnök tegnap a G8 szentpétervári csúcstalálkozóján, nem tudva, hogy az előtte levő mikrofon működik és továbbítja szavait. A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján az Egyesült Államok elnöke tudta, hogy filmezik, arra azonban nem gondolt, hogy a mikrofonokat is bekapcsolták ebéd közben, amikor odafordult Tony Blair brit miniszterelnökhöz és halk, négyszemközti beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen a közel-keleti helyzetről volt szó, Bush tudatta Blairrel, hogy hamarosan a térségbe megy Condi, vagyis Condoleezza Rice külügyminiszter.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!