Izrael Libanonra mért csapásokat a Hezbollah támadása után
A Gázai övezetben kialakult konfliktus után újabb válságövezet jött létre a Közel-Keleten: az izraeli hadsereg tegnap offenzívát indított Libanonban, válaszul arra, hogy a síita Hezbollah szervezet gerillái támadást intéztek a zsidó állam északi határa ellen, foglyul ejtve két katonát. A felső-galileai izraeli határőrposztok és a határ menti Slomi város ellen végrehajtott, rakéta- és aknavető-támadással kezdődött gerillaműveletet a szervezet Iszlám Ellenállás nevű fegyveres szárnya vállalta magára.
A támadás nyomán kibontakozott harcokban hét izraeli katona vesztette életét: hárman a támadásban, míg négyen úgy, hogy két elrabolt társukat kereső harckocsijuk aknára futott dél-libanoni területen. Izrael szárazföldi és légioffenzívát indított Libanonban utak, hidak és a Hezbollah állásai ellen. Harci gépei libanoni biztonsági források szerint lebombáztak egy dél-libanoni, kulcsfontosságú hidat. Jeruzsálemi hírek szerint hadihajók is bekapcsolódtak a hadműveletbe. Az izraeli védelmi tárca megerősítette két katonájának foglyul ejtését, Amír Perec izraeli védelmi miniszter pedig közvetlenül a libanoni kormányt tette felelőssé sorsukért, felszólítva Bejrútot, hogy tegyen meg mindent a foglyok kiszabadításáért. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a Hezbollah mellett Libanont is arra figyelmeztette, hogy „súlyos árat” fog fizetni az akcióért. Olmert úgy fogalmazott, hogy Libanon „háborús cselekményéről” van szó, és az izraeli hadsereg válasza „nagyon fájdalmas” és messzire hatoló lesz. Az izraeli Channel televízió szerint a hadsereg mozgósította egy gépesített lövészhadosztály hatezer tartalékosát, ami arra utal, hogy nagyszabású műveletet kezd foglyul ejtett katonái kiszabadítására. Izrael, amely hat éve, 2000 májusában vonult ki az általa megszállva tartott Dél-Libanonból, június vége óta újra hadműveleteket folytat a tavaly augusztusban kiürített Gázai övezetben is, hogy kiszabadítsa egy palesztin gerillák által foglyul ejtett katonáját. Tegnapra virradóra palesztin illetékesek szerint egy kilenctagú család esett áldozatul az izraeli bombázásnak Gázában. Oszama Hamdan, a palesztin területeket kormányzó iszlámista Hamász mozgalom libanoni szóvivője azzal reagált a Hezbollah túszejtő akciójára, hogy az megerősítette a Hamász pozícióit, amely a június 25-én elrabolt Gilad Salit elengedése fejében fogolycserét követel. Az izraeli kormányfő azonban kizárt minden tárgyalást a síita Hezbollahhal a fogságba esett két izraeli katona szabadon engedéséről. Az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is arra szólította fel az izraeli katonák elrablóit, hogy haladéktalanul engedjék szabadon foglyaikat. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint azonban a libanoni területen indított izraeli támadás megnehezíti az izraeli–palesztin konfliktus megoldását is. Politikai elemzők szerint a két izraeli katona elrablása a Hezbollah által a libanoni síiták és a palesztin Hamász mozgalom közötti együttműködés összehangolásának az eredménye, amihez Irán és Szíria nyújtott támogatást az új erőviszonyok kialakítása érdekében. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki a közvetítés kulcsfigurája a Hamász és a zsidó állam között, közölte: erőfeszítéseit olyan felek szabotálták, amelyeknek kilétét nem óhajtja felfedni. Elmondta: elérte, hogy Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy nagyszámú palesztint enged szabadon, miután kapcsolatba lépett Háled Mesaallal, a Hamász szíriai szárnyának a vezetőjével és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. „Ekkor olyan felek avatkoztak be a közvetítő tevékenységbe, amelyek megakadályozták az Izrael és a palesztinok között már küszöbönálló egyezmény megkötését” – mutatott rá az egyiptomi államfő. Elemzők szerint kétségtelen, hogy Mubarak Szíriára és Teheránra célzott. A síita Hezbollah szervezetet Izrael 1982-es libanoni bevonulását követően alapították az iráni rezsim aktív támogatásával. A Hezbollah megerősödését jelképezte, hogy Izrael dél-libanoni egyoldalú kivonulását (2000) követően a kiürített övezetbe az Irán-barát szervezet milíciája vonult be. A szervezetnek, amelynek élén Hasszán Naszrallah sejk áll, 2004-es adatok szerint mintegy 7000 fegyveres tagja van, a szimpatizánsai révén azonban sokkal több ember mozgósítására is képes. A Hezbollah 2005 júliusa óta tagja a libanoni kormánynak.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!