Huszonöt kilométernyi emberi tragédia

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Megnyitják a kutatók előtt az egyik legnagyobb náci archívumot Több éven át tartó külföldi nyomás hatására Németország készen áll megnyitni a kutatók előtt az egyik legnagyobb holokausztarchívumot, amely eddig csak az érintettek és hozzátartozóik számára volt hozzáférhető – a személyiségi jogok védelme miatt. A gyűjtemény kezelésében érintett többi ország hozzájárulásával így immár jogilag is zöld utat kaphat az adattár nyilvánossá tétele.

Gazda Árpád

2006. június 07., 00:002006. június 07., 00:00

Élők a célkeresztben
Becslések szerint a középnémet Hessen tartomány Bad Arolsen településén 30–50 millió dokumentum őrzi mintegy 17 millió egykori fogva tartott személyes adatát. Az iratok a felszabadító szövetségesek révén maradtak meg, ők foglalták le, és gyűjtötték össze röviddel németországi bevonulásukat követően. Az akták KZ-foglyok, kényszermunkára vagy megsemmisítőtáborokba hurcoltak – Dachau, Buchenwald –, és egyéb nemzetiszocialista áldozatokról közölnek részletekbe menő információkat. Többek közt olyanokat is, amelyek betegségeket, nemi vonzalmakat vagy a foglyok táborbeli kollaboráns, informátori munkáját rögzítik. A kartotékolt esetek egy része ma is élő személyekre vonatkozik, ezért a német hatóságok más érintett államokkal együtt elsősorban a szigorú adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva zárkóztak el a dokumentumok eddigi nyilvánossá tételétől. Az archívumot gondozók szerint a 25 kilométernyi dokumentumfolyam mindössze két százaléka tartalmaz szakmailag releváns anyagokat, ezek viszont már tíz éve hozzáférhetők a történészek számára.

Kritizált finanszírozó
A Bad Arolsen-i központot évtizedek óta a Vöröskereszten keresztül működő Nemzetközi Keresőszolgálat (ITC) igazgatja, amelynek 1943-as alapítása óta feladata az áldozatok sorsának feltérképezése, az eltűntek felkutatása, munkájukat igénybe vehetik a háborús kárpótlások kérelmezői is. Az igény óriási: a mintegy 300 dolgozó tavaly negyedmillió kérést dolgozott fel, és további félmillió maradt egyelőre megválaszolatlanul. Bár 11 ország felügyeli az ITC munkáját, a működéshez szükséges évi 14 millió eurót teljes egészében a német állam állja, és állt a kritikák kereszttüzében is a dokumentumgyűjtemény zárolása miatt. Ahhoz azonban, hogy törvényesen meg lehessen nyitni az archívumot, az ITC-országok mindegyike – Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Belgium, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Izrael, Hollandia és Görögország – beleegyezését kell hogy adja. Ráadásul az 1955-ben érvénybe lépett, a Német Szövetségi Köztársaság és a három nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország) között megkötött Németország (vagy bonni) Szerződés is garantálja ezt az adatvédelmet, úgyhogy ennek megváltoztatása a legelsô jogi lépések egyike.

Májusi áttörés
Kormányok, holokausztkutató intézetek, különböző, elsősorban tengerentúli vezető sajtóorgánumok Németországot elmarasztalva már régóta sürgetik az ügy megoldását. A megoldás szele is onnan érkezett: Brigitte Zypries német igazságügy-miniszter áprilisi amerikai látogatása alkalmával a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban jelentette be, hogy országa készen áll a kívánt archívumnyitásra. A bejelentés másnapján a berlini kormányülés sajtótájékoztatóján is megerősítették a hírt. A német beleegyezés azonban csak a folyamat eleje volt, az igazi áttörésre május 15-én került sor Luxemburgban az ITC nemzetközi bizottságának soros ülésén, ahol a tagországok jogi szakemberei rábólintottak a nyitásra. A megegyezést mihamarabb aláírni kívánják Berlinben, ezt kell majd ratifikálnia valamennyi érintett ország parlamentjének. A szakemberek arra törekszenek, hogy az év végéig lezáródjanak ezek a szükséges jogi procedúrák, és megnyílhasson az archívum.

Pártolók és ellenzők
A német kezdeményezést sokan üdvözölték, elsők között Sara Bloomfield, a WHE Haladó Tanulmányok Központjának igazgatója tartotta fontosnak a lépést. A brit The Guardian napilap a témában szaktekintélynek számító Paul Shapirót idézte, aki szerint az archívum elzárása a holokauszttagadás egyik formája. A hesseni rádiónak adott korábbi interjújában Shapiro úgy fogalmazott: az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy holokauszt-túlélők azzal a félelemmel haljanak meg, hogy a világ elfeledkezett az őket ért borzalmakról, és nevüket szőnyeg alá söprik. Többen is osztják ezt a nézetet, de kételyek is megfogalmazódtak. A konzervatív német Die Welt napilap Wolfgang Benzet, a berlini Antiszemitizmus-kutató Központ vezetőjét szólaltatta meg, aki úgy véli, „világszerte csak kevés történész számára valóban központi ez az archívum... A nyitás ellenzői azzal érvelnek, a dokumentumok csak személyes tragédiákat jelenítenek meg, amelyek kutatása emberi jogokat sért, ugyanakkor nem viszi előre a náci rendszer egészének működését kutató történészi munkát. Mindenki elismeri azonban, hogy a német döntés nagy morális és történelmi jelentőségű. Szakács Zsuzsanna, Németország
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 26., kedd

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek

Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek
2025. augusztus 25., hétfő

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét
2025. augusztus 25., hétfő

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
2025. augusztus 25., hétfő

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített

Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített
2025. augusztus 25., hétfő

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően
2025. augusztus 24., vasárnap

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet

Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet
2025. augusztus 24., vasárnap

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot

Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot
2025. augusztus 23., szombat

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk

Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk
2025. augusztus 22., péntek

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül

Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül
2025. augusztus 22., péntek

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják

Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják