Világszerte felháborodást váltott ki a Kana elleni légitámadás
Legkevesebb 56 civilt (köztük 37 gyereket) ölt meg tegnap az izraeli hadsereg, amikor a dél-libanoni Kana városát bombázta. Az izraeli légierő körülbelül két óra hosszáig tartó támadássorozatban többtucatnyi épületet rombolt le a Szúrtól keletre fekvő kisvárosban.
Részben összeomlott egy olyan háromemeletes épület is, amelyben mintegy száz ember, az országrész falvaiból elmenekült családokat szállásoltak el. A Kana elleni támadás összehangolt offenzíva része volt, amelyet az izraeli légierő, tüzérség és haditengerészet hajnalban indított hat dél-libanoni falu ellen. Az izraeli hadsereg egyik szóvivője a kanai légitámadásról szólva közölte, hogy előzetesen figyelmeztették a város lakosságát: hagyja el a helységet, mert azt a Hezbollah egyik rakétaindító bázisának tekintik, és támadni fogják. A Hezbollahra hárította a felelősséget a civil áldozatok magas számáért. A kanai támadás éles reakciókat váltott ki világszerte. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben tűzszünetet sürgetett Izrael és a libanoni síita Hezbollah között. Rice felszólította Izraelt: a „legnagyobb körültekintéssel járjon el”, hogy elkerülje Libanonban a további civil áldozatokat. Az amerikai diplomácia vezetője Izraelben marad, hogy megpróbáljon egyezséget kidolgozni a 20 napja tartó konfliktus befejezésére. II. Abdalláh jordániai király „bűnös agressziónak, a nemzetközi törvények nyilvánvaló megsértésének” bélyegezte a Kana elleni izraeli támadást, és felszólította a nemzetek közösségét: tegyen eleget kötelezettségeinek, és találjon gyorsan megoldást a válságra és a libanoni nép szenvedéseire. Jacques Chirac francia köztársasági elnök leszögezte: a számos ártatlan áldozatot, köztük nőket és gyermekeket követelő erőszakos cselekedetre nincsen mentség, és ez az eset minden eddiginél jobban mutatja, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, különben megismétlődhetnek a hasonló tragédiák. „Megdöbbentőnek és borzalmasnak” nevezte a mészárlást Margaret Beckett brit külügyminiszter, és emlékeztetett arra, hogy London több ízben felszólította már Izraelt: a zsidó államot ért támadások arányában cselekedjen. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megdöbbenésének adott hangot a szerinte indokolhatatlan támadás miatt. A kanai bombázás miatt rendkívüli ülést kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT-t Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta össze Fuad Szinjóra libanni kormányfő kérésére, aki azt szeretné, ha a testület határozatot hozna a haladéktalan tűzszünetről. A Kana elleni bombázás hírére libanoni tüntetők dúlták fel az ENSZ bejrúti központját. Az épület előtt több ezer tüntető gyűlt össze, majd berontottak az épületbe, betörték az ablakokat, az irodák berendezését. Az ENSZ-alkalmazottak közül, akik a pincében kerestek menedéket, senki sem sérült meg. A második emeleten kisebb tűz ütött ki, de hamar megfékezték a lángokat. A tiltakozók, akik darabokra téptek egy ENSZ-zászlót, „halál Izraelre, halál Amerikára” jelszavakat skandáltak, miközben felszólították Haszán Naszralláhot, a síita Hezbollah vezetőjét, hogy indítson rakétatámadásokat Tel-Aviv ellen. Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke, akit a Hezbollah azzal bízott meg, hogy tárgyaljon Izraellel egy esetleges fogolycsere ügyében, a síita szervezet televíziójában, az al-Manarban kijelentette: a kanai gyermekek lemészárlásával „megváltozott körülmények” miatt visszavonja fogolycsere-ajánlatát. Izrael július 12-én azután indított offenzívát Libanon ellen, hogy a Hezbollah foglyul ejtett két izraeli katonát. Közben a Hamász radikális palesztin mozgalom is Izrael elleni támadásokat, köztük öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba a Kana elleni légicsapás után. Musir alMaszri, a Hamász parlamenti képviselője, „állami terrorizmusnak”, minden határt áthágónak minősítette az izraeli bombatámadást.
Veszteségek mindkét oldalon Az izraeli hadsereg és a libanoni síita Hezbollah közötti összecsapásoknak, valamint a bombázásoknak és rakétatámadásoknak 750 halottja volt Libanonban és 51 Izraelben a konfliktus július 12-i kirobbanása óta. Libanonban a civilek mellett 29 katona és rendőr, 32 Hezbollah-harcos halt meg, továbbá a Hezbollahhal szövetséges Amal 6 fegyverese és négy ENSZ-békefenntartó. Ugyanebben az időszakban 853 civil, valamint 81 libanoni katona és rendőr, ezenkívül 8 ENSZ-katona sebesült meg. Izraelben 18-an haltak meg a Hezbollah rakétáitól, az offenzívában pedig legalább 33 katona vesztette életét. Az izraeli hadsereg adatai szerint több mint 400-ra tehető a sebesültek száma. A libanoni anyagi veszteségek, amelyeket kétmilliárd dollárra becsülnek, elsősorban katonai bázisok, feltételezett fegyverraktárak, a Hezbollah intézményei, az infrastruktúra elemei, iszlám vallási központok, továbbá több ezer lakóház, több száz üzlet és gyár, valamint televízió, rádió és telefonközpontok és átjátszó állomások lerombolásából vagy súlyos megrongálásából adódtak. Ezek közé tartozik a Hezbollah Bint-Dzsbeil-i főhadiszállása, a tripoli, szúri, dzsúnijei és bejrúti kikötő, legalább száz híd, a dzsijéi elektromos központ, a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autósztráda és bejrúti nemzetközi repülőtér. Büblosz kikötője körül olajfolt keletkezett üzemanyag-tárolók lebombázása miatt. Bombatámadás érte Ali imám balbeeki mecsetjét is. Az izraeli légierő lerombolta Haszán Naszralláhnak, a Hezbollah vezetőjének házát, irodáját és főhadiszállását és a szervezet bejrúti, baalbeki és smesztari helyiségeit. A Hezbollah az ellenségeskedések kezdete óta több mint 1400 rakétát lőtt ki Izraelre, elsősorban Haifára, Názáretre, Tiberiásra, Karmelre, Cefatra és Maalotra. Július 28-án egy izraeli rendőrségi szakértő szerint Afula városára egy „ismeretlen típusú”, szíriai gyártmányú rakétát lőttek ki. Hírösszefoglaló
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.