Ukrajnai bevetés. Hamarosan francia kiképzőtisztek segítik az ukrán hadsereget
Hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
2024. május 28., 08:002024. május 28., 08:00
„Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére” – jelezte Telegram-oldalán Szirszkij a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.
– tette hozzá.
A főparancsnok ugyan nem bocsátkozott részletekbe, de úgy vélekedett, hogy Franciaország eltökéltsége felbátorít majd más partnereket is arra, hogy csatlakozzanak ehhez „az ambiciózus projekthez”.
Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő szintén megerősítette az értesülést.
– írta a politikus Telegram-oldalán.
Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok küldését Ukrajnába a helyi fegyveres erők kiképzésére.
A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökségnek eljuttatott közleményében hangsúlyozta: „Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta”.
„Mint minden akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy megértsük pontos szükségleteiket” – tette hozzá a francia védelmi tárca.
Lavrov: A NATO-főtitkár túllépte hatáskörét
Nincs joga Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak ahhoz, hogy a szövetség összes tagja nevében nyilatkozzon egy olyan kérdésben, amelyet nem vitattak meg közösen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnak hétfőn Taskentben.
Lavrov ekként kommentálta, hogy Stoltenbergnek a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén arra szólított fel, jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területen lévő „törvényes célpontokra”.
„Kétlem, hogy a főtitkár vállalhatna ilyen felelősséget, és beszélhetne a blokk tagjai nevében, amikor a NATO-n belül még nem vitatták meg ezt a témát” – mondta a miniszter.
Lavrov szerint Stoltenberg nyilatkozatával túllépte hatáskörét. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a főtitkár szavait már elítélték egyes tagállamok vezetői, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
„A NATO részt vesz ebben a konfliktusban, közvetlenül részt vesz a konfliktusban. Ez nem lehet az ő személyes véleménye, ő egy hivatalos személy, ő az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Mi ezt így értelmezzük” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanerről, ugyancsak az Izvesztyija című lapnak
„Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban.
Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – mondta Stoltenberg Szófiában.
Egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.
Arra utasította az orosz vezérkart Andrej Belouszov védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat azonnali válaszintézkedésekre a Fekete-tenger feletti amerikai ,,provokációkra”, a megszaporodott drónok jelenlétére.
Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött Ukrajnában a kényszersorozás azután, hogy Kijev megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Az országban mára mindennapossá váltak a hatósági fegyveres utcai emberrablások.
Az őszi amerikai elnökválasztás két jelöltje egymást támadta a CNN által szervezett csütörtök esti első televíziós vitán olyan témákban, mint az infláció, a bevándorlás és az ukrajnai háború.
Autóbusszal ütközött össze csütörtökön Szlovákia déli részén egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben öten meghaltak, öten pedig megsérültek – közölte a szlovák mentőszolgálat operációs központja (OSZZS).
Megkezdődött csütörtök délután az európai uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, az Európai Tanácsot alkotó vezetők értekezletének középpontjában a központi EU-intézmények új vezetőinek kiválasztása szerepel.
Az izraaeli hadsereg (IDF) rajtaütéseket hajtott végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában, a túszalkut és tűzszünetet követelő civilek pedig több helyen megbénították a forgalmat az izraeli főutakon csütörtökön.
Európában elsőként 2030-tól Dánia megadóztatja az állattenyésztőket a teheneik, sertéseik és juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után.
Nem történt előrelépés az egy évvel ezelőtt kötött, Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó megállapodás megvalósításában – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
Mindössze hét perc alatt át lehet jutni Németországból Dániába a most készülő víz alatti alagúton, amelynek első építési elemeit nemrég felavatta X. Frigyes dán király.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!