Fotó: Krónika
2008. október 23., 00:002008. október 23., 00:00
Nem sikerült az Új Szónak megtudnia, mire alapozta kijelentését a szlovák államfő, amikor vasárnap a közszolgálati televízióban „300 ezerig terjedőre” tette a szlovákiai magyarok lélekszámát, szemben a legutóbbi népszámlálás 520 ezres adatával. A szlovákiai magyar lap Ivan Gasparovic szóvivőjétől, Marek Trubactól szerette volna megtudni, mire alapozta az 520 528 magyar nemzetiségű ember közel felének „eltűnését”, és azt a választ kapta: „a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláláskor annak vallotta magát”.
„Az elnök úr úgy értette ezt, hogy nem 500 ezer, hanem csak mindöszsze 300 ezer a magyar nemzetiségűek száma, de többen vallották magukat magyarnak” – fogalmazott a szóvivő, aki szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy az államfő megkérdőjelezte volna a népszámlálás hivatalos adatait. Azt sem árulta el, milyen forrásokra alapozta kijelentését az elnök. „Más dolog, hogy hány állampolgár vallja magát magyar nemzetiségűnek, és megint más, hogy hány magyar él Szlovákiában” – fejtegette. A kérdésre – vajon mi a különbség – a szóvivő azt felelte, hogy aki ezt érteni akarja, az meg is érti. A lap munkatársa rákérdezett: tehát az elnök úr azt akarta jelezni, hogy szerinte a romák is magyarnak vallották magukat? „Ezt ön mondta, nem én” – hangzott a válasz.
Az Új Szó több szociológust is megkérdezett, nem tudják-e, milyen felmérés adataira alapozhatott az államfő, de egyiknek sincs tudomása az ilyen állítást alátámasztó felmérésről, olyanról meg különösképpen nem, amely a bőrszín vagy más külső testi jegyek alapján vizsgálná az emberek etnikai hovatartozását. „Ilyen felmérés biztosan nem létezik, mivel Szlovákiában mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek vallja magát” – mondta Pavel Haulík szociológus, az MKV közvélemény-kutató intézet igazgatója. Mivel Gasparovic vasárnap olyan kijelentést is tett, hogy a révkomáromi székhelyű magyar felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem hallgatóinak kétharmada nem tud szlovákul és szlovákokkal íratják meg a záródolgozataikat, a lap erről is megkérdezte a szóvivőt, aki erre vonatkozóan sem szolgált forrásmegjelöléssel. Albert Sándor, az egyetem rektora már korábban reagált Gasparovic szavaira, s a lapnak a következőket mondta: Ugyan „a köztársasági elnökről ilyet nem illene mondani, de véleménye egy nagy szamárság”, mert az egyetem diákjainak nincs szüksége szlovák segítségre. A jelzett munkáikat – magyar egyetem hallgatójaként – ugyanis magyarul írják. De mert az egyetemnek magyarországi hallgatói is vannak, elképzelhető, hogy ők meg sem tudnak szólalni szlovákul. Ellenben az egyetem szlovákiai magyar hallgatóiról elképzelhetetlen azt feltételezni, hogy ne tudjanak szlovákul, hiszen a szlovákiai magyar középiskolákban korábban már kötelezően szlovák nyelvből is érettségiztek.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter az elmérgesedett szlovák–magyar viszonyról úgy nyilatkozott: Magyarország óvatos, nem szeretné, ha vitája Szlovákiával nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne. A 168 óra című hetilapnak adott interjúban leszögezte: „Óvatosak vagyunk. Uniós értékek alapján vetünk fel ügyeket, jogszabályi hivatkozással.” Hozzátette: az EU a vitát nehezen érti, a gyűlöletbeszédet, a kirekesztést, a hátrányos megkülönböztetést igen, a nacionalizmust viszont nem.
Hírösszefoglaló
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
Az ENSZ emberi jogi hivatala elítélte és súlyos nemzetközi jogsértésnek minősítette az izraeli támadást, amely hat újságírót ölt meg Gázában.