Fotó: Rompres
2007. április 23., 00:002007. április 23., 00:00
Franciaország történelmében először a közel egymillió, az ország tengerentúli területein és megyéiben, illetve az amerikai kontinensen tartózkodó választópolgár már szombaton leadta voksát a nyolcadik alkalommal népszavazással történő elnökválasztás első fordulójában.
A felmérések magas, nyolcvan százalék körüli részvételi aránnyal számoltak országszerte, ugyanis 3,3 millióval többen – elsősorban 18 és 30 év közötti fiatalok – iratkoztak fel a választási listákra, mint öt évvel ezelőtt.
A franciaországi 64 ezer szavazóhelyiség többsége este 6 órakor zárt, de 106 településen este 7 óráig, a szavazóhelyiségek negyedében – Párizsban és környékén, a nagyobb városokban és 52 kisebb településen – pedig este 8 óráig adhatták le a franciák szavazataikat.
A választók 96 százaléka hagyományos módon, de idén először 82 településen mintegy másfél millióan elektronikus úton szavaztak a választóhelyiségekben felállított szavazógépeken.
Az utolsó közvélemény-kutatási felmérések a jobboldali Nicolas Sarkozy és a szocialista Ségolene Royal továbbjutását jósolták. A kampány kezdete óta éllovas Sarkozy a négy legfőbb intézetnél 26–30 százalékos tetszési indexszel rendelkezik, míg fő vetélytársa, Ségolene Royal 22–26 százalékra számíthat. A centrista Bayrou 16 és 20 százalék között mozog, és várhatóan a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel fog a harmadik helyért versengeni, aki a szavazatok 13–16 százalékát szerezheti meg az első fordulóban. Ezeknél várhatóan kevesebb szavazatot szerez majd a szélsőbaloldalon a trockista Olivier Besancenot, Arlette Laguiller és Gérard Schivardi, a globalizáció-ellenes José Bové, a kommunista Marie-George Buffet és a Zöldek képviseletében Dominique Voynet, illetve a jobboldalon a szuverenista Philippe de Villiers és a vadászokat és halászokat képviselő Frédéric Nihous.
Franciaországban először fordul elő, hogy a hivatalban lévő államfő vagy kormányfő, illetve egy volt miniszterelnök nincs a jelöltek között. De az is először történik 1969 óta, hogy mindkét nagy formáció – a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PS) – jelöltje újoncként szerepel az elnökválasztáson.
Az öt évvel ezelőtti első fordulóban a rekordméretű távolmaradás (28,4 százalék) is hozzájárult ahhoz, hogy a világ nagy meglepetésére Jacques Chirac hivatalban lévő államfő mellett a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen jutott be a második fordulóba. Az idei választáson a bizonytalanok aránya szolgálhat meglepetéssel, ugyanis a közvélemény részéről a kampány alatt mutatott érdeklődődés ellenére a pénteken éjfélkor beállt kampánycsend előtt a választóknak még több mint egyharmada nem tudta, kire szavaz.
A korábbi elnökválasztásokkal ellentétben egyetlen nagy téma sem határozta meg a kampányt. Öt évvel ezelőtt szinte kizárólag a biztonságpolitikáról beszéltek a jelöltek, 1995-ben a társadalmi leszakadás megállításának szlogenjével nyert Jacques Chirac, idén viszont a szociális lakásoktól a pénzügypolitikáig, a bevándorlással összekapcsolt nemzetiidentitás-kérdéstől a környezetvédelem erősítésig és a nagyobb cégeknél várható munkahelymegszűnésektől a külvárosok helyzetéig naponta változott a kampány témája anélkül, hogy az elnökválasztás tétje egyértelművé vált volna a választók számára.
Hírösszefoglaló
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.