2008. április 10., 00:002008. április 10., 00:00
Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által elkészített alkotmányos szabályozást felváltó alaptörvény június 15-én lép életbe, akkor, amikor a tervek szerint az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörét az újonnan megalakult ország hatóságaira és a Koszovót felügyelõ európai uniós misszióra. Az alaptörvény „független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá” nyilvánítja Koszovót, amely Fatmir Sejdiu államfõ szerdai parlamenti kijelentése szerint valamennyi lakójának hazája, tekintet nélkül azok nemzeti hovatartozására. Az országnak két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány kimondja, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, és nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön. Ez utóbbi a Nagy-Albániával kapcsolatos térségbeli félelmek eloszlatására hivatott. Hasim Thaci miniszterelnök a parlamenti ülésen szólt arról, hogy a koszovói albánok nem voltak egyedül a szabadsághoz, igazsághoz és demokráciához vezetõ útjukon. „Mindig voltak és jelenleg is vannak külföldi szövetségeseink, akik erõteljesen támogatnak bennünket” – mondta. Peter Feith, az ENSZ-közigazgatás felügyelõ szerepének átvételére szánt EU-misszió február 4-én kinevezett s már Pristinában tartózkodó vezetõje a Danas címû belgrádi újság tegnapi számában úgy fogalmazott, hogy Koszovónak van egy kormánya, amely úgy döntött, hogy saját alkotmányt készít, s az ENSZ-nek ezek után az a dolga, hogy levonja a tényekbõl adódó következtetést, és alkalmazkodjék a megváltozott helyzethez.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
Látogatottsági adatok