Medvegyev térképén Románia Moldova északi része körül szerezne területeket, Magyarország pedig megkapná Kárpátalját
Fotó: Videófelvétel
A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson a dél-oroszországi Sziriuszban. Az ukrán vezetésre utalva leszögezte, hogy az orosz „különleges hadművelet a neonácik kapitulációjáig” fog tartani.
2024. március 04., 23:192024. március 04., 23:19
2024. március 04., 23:322024. március 04., 23:32
Fejtegetésében a volt elnök és kormányfő arról beszélt, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a két fajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre. Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával „a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.
Álláspontja szerint a Dnyeper folyó mindkét partja Oroszország stratégiai történelmi területeinek elidegeníthetetlen részét képezi. „A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket (...) Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik” – mondta. Úgy vélekedett, hogy Moszkva „különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.
Egyébként beszéde közben Medvegyev mögé térképet vetítettek, amelyen Oroszország része Ukrajna teljes keleti fele, tengerpartja és 2014-ben elcsatolt Krím is. Északnyugat-Ukrajnát Lengyelországhoz csatolnák az oroszok, Románia Moldova északi része körül szerezne területeket, Magyarország pedig megkapná Kárpátalját.
Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik az Ukrajna elleni "különleges hadművelet" során, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön.
„A Szovjetuniót olyannak feltámasztani, amilyen volt, lehetetlen” – vélekedett Medvegyev, hozzátéve, hogy a szovjet állam „méltó örököse volt az Orosz Birodalomnak, és szerves részeinek ma haza kell térniük”. Leszögezte, hogy „Ukrajna nyilvánvalóan Oroszország”, és hogy a másik koncepciónak „örökre el kell tűnnie”. Ezzel arra utalt, hogy Leonyid Kucsma, aki 1994-től 2005-ig Ukrajna elnöke volt, 2003-ban Ukrajina ce Jevropa (Ukrajna Európa) címmel jelentetett meg könyvet.
„A különleges hadműveletet feltétlenül elvisszük annak logikus befejezéséig, a végső győzelemig, a neonácik kapitulációjáig” – jelentette ki. Az orosz kormánypárt vezetője azt mondta: Moszkvának nincsenek területi vitái a „közeli külföld” országaival, nem kényszeríti rá jó szomszédaira politikai akaratát, nem mondja meg nekik, miként éljenek, nem fenyegeti őket szankciókkal. Ezzel szemben szerinte a Nyugat bizalmatlanságot és a nyílt viszályt szít Oroszország és szomszédai között.
Meglátása szerint a Nyugat, különösen az angolszász világ „mániákusan és visszataszítóan ismételgeti az orosz fenyegetésről szóló mantráit”. Medvegyev szerint a nyugati felfogás elavult: a világ ugyanis sokkal összetettebbé, ugyanakkor ésszerűbbé is vált, mint amilyen korábban volt. Úgy vélte, Moszkva egy ideig készen állt a konstruktív kapcsolatokra az európai országokkal, de ezek úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államok „hasznos idiótáivá” válnak, politikusaik pedig országuk nemzeti érdekeinek árulóivá. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat szeretné Oroszországot „a Moszkvai Fejedelemség határai közé szorítani”, de ez „nyilvánvalóan elérhetetlen” cél.
Értékelése szerint totális háború folyik Oroszország ellen amerikai fegyverekkel, amerikai különleges erők és tanácsadók részvételével. Azt jósolta, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a „feltartóztatás” több évtizedes politikáját, akárki is nyerje meg az amerikai elnökválasztást, és ez szerinte sajnálatos. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem tűrné el, ha bárki az ő módszereit alkalmazná ellene, ez a leghevesebb ellenállásába ütközne, és elvezetne a karibi válság egy újabb változatához.
„A fő fenyegetés most a nukleáris konfliktus veszélye, bármilyen banálisan hangzik is ez” – mondta Medvegyev, aki szerint ez a fenyegetés most „százszorta súlyosabb”, mint amilyen a kubai rakétaválság idején volt.
Világháborúhoz vezetne Ukrajna NATO-csatlakozása Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint, aki újfent azt fejtegette, hogy szomszédai fel akarják osztani egymás között Ukrajnát.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
szóljon hozzá!