Medvegyev térképén Románia Moldova északi része körül szerezne területeket, Magyarország pedig megkapná Kárpátalját
Fotó: Videófelvétel
A jelenlegi kijevi vezetéssel nem lehet tárgyalni az ukrajnai helyzet megoldásáról, csak új emberekkel, akik elismerik a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke egy tanácskozáson a dél-oroszországi Sziriuszban. Az ukrán vezetésre utalva leszögezte, hogy az orosz „különleges hadművelet a neonácik kapitulációjáig” fog tartani.
2024. március 04., 23:192024. március 04., 23:19
2024. március 04., 23:322024. március 04., 23:32
Fejtegetésében a volt elnök és kormányfő arról beszélt, hogy az országhatárok jellegüknél fogva földrajziak és stratégiaiak lehetnek, és a két fajta határ csak olyan államok esetében esik egybe, amelyek nincsenek befolyással a kulcsfontosságú globális döntésekre. Medvegyev szerint az egypólusú világrend halálával „a bolygó minden jelentős központja megpróbálja majd tartósan megteremteni stratégiai határait”.
Álláspontja szerint a Dnyeper folyó mindkét partja Oroszország stratégiai történelmi területeinek elidegeníthetetlen részét képezi. „A mi fő érdekünk nem az, hogy új területeket szerezzünk meg, amint ezzel vádolnak bennünket (...) Számunkra az a fontos, hogy a szomszédos országokban kompetens, kiszámítható, szuverén hatalom legyen, amely állampolgárai és a nemzetközi közösség jóléte érdekében cselekszik” – mondta. Úgy vélekedett, hogy Moszkva „különleges, sorsdöntő küldetést teljesít a globális világban”. Meglátása szerint az orosz állásponttal mindenkinek számolnia kell, annál is inkább, mert a világ legtöbb országának szüksége van egy erős Oroszországra.
Egyébként beszéde közben Medvegyev mögé térképet vetítettek, amelyen Oroszország része Ukrajna teljes keleti fele, tengerpartja és 2014-ben elcsatolt Krím is. Északnyugat-Ukrajnát Lengyelországhoz csatolnák az oroszok, Románia Moldova északi része körül szerezne területeket, Magyarország pedig megkapná Kárpátalját.
Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik az Ukrajna elleni "különleges hadművelet" során, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön.
„A Szovjetuniót olyannak feltámasztani, amilyen volt, lehetetlen” – vélekedett Medvegyev, hozzátéve, hogy a szovjet állam „méltó örököse volt az Orosz Birodalomnak, és szerves részeinek ma haza kell térniük”. Leszögezte, hogy „Ukrajna nyilvánvalóan Oroszország”, és hogy a másik koncepciónak „örökre el kell tűnnie”. Ezzel arra utalt, hogy Leonyid Kucsma, aki 1994-től 2005-ig Ukrajna elnöke volt, 2003-ban Ukrajina ce Jevropa (Ukrajna Európa) címmel jelentetett meg könyvet.
„A különleges hadműveletet feltétlenül elvisszük annak logikus befejezéséig, a végső győzelemig, a neonácik kapitulációjáig” – jelentette ki. Az orosz kormánypárt vezetője azt mondta: Moszkvának nincsenek területi vitái a „közeli külföld” országaival, nem kényszeríti rá jó szomszédaira politikai akaratát, nem mondja meg nekik, miként éljenek, nem fenyegeti őket szankciókkal. Ezzel szemben szerinte a Nyugat bizalmatlanságot és a nyílt viszályt szít Oroszország és szomszédai között.
Meglátása szerint a Nyugat, különösen az angolszász világ „mániákusan és visszataszítóan ismételgeti az orosz fenyegetésről szóló mantráit”. Medvegyev szerint a nyugati felfogás elavult: a világ ugyanis sokkal összetettebbé, ugyanakkor ésszerűbbé is vált, mint amilyen korábban volt. Úgy vélte, Moszkva egy ideig készen állt a konstruktív kapcsolatokra az európai országokkal, de ezek úgy döntöttek, hogy az Egyesült Államok „hasznos idiótáivá” válnak, politikusaik pedig országuk nemzeti érdekeinek árulóivá. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat szeretné Oroszországot „a Moszkvai Fejedelemség határai közé szorítani”, de ez „nyilvánvalóan elérhetetlen” cél.
Értékelése szerint totális háború folyik Oroszország ellen amerikai fegyverekkel, amerikai különleges erők és tanácsadók részvételével. Azt jósolta, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja a „feltartóztatás” több évtizedes politikáját, akárki is nyerje meg az amerikai elnökválasztást, és ez szerinte sajnálatos. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok nem tűrné el, ha bárki az ő módszereit alkalmazná ellene, ez a leghevesebb ellenállásába ütközne, és elvezetne a karibi válság egy újabb változatához.
„A fő fenyegetés most a nukleáris konfliktus veszélye, bármilyen banálisan hangzik is ez” – mondta Medvegyev, aki szerint ez a fenyegetés most „százszorta súlyosabb”, mint amilyen a kubai rakétaválság idején volt.
Világháborúhoz vezetne Ukrajna NATO-csatlakozása Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint, aki újfent azt fejtegette, hogy szomszédai fel akarják osztani egymás között Ukrajnát.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Dezinformációnak nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az amerikai médiában megjelent közlést, amely szerint az Egyesült Államok két héttel előre figyelmeztette az Oroszországot.
A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Az Egyesült Államok kormánya több mint két héttel azelőtt figyelmeztette Oroszországot, hogy a Moszkva külvárosában található Crocus City Hall koncertterem potenciális terrortámadás célpontja, hogy fegyveresek tüzet nyitottak volna az ott tartózkodókra.
szóljon hozzá!