Biztonságot adhatna a magyar egyetem

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Interjú Schöpflin György politológus professzorral, az Európai Parlament fideszes képviselőjével

Gazda Árpád

Gazda Árpád

2006. május 26., 00:002006. május 26., 00:00

– Az Európai Parlamentnek abban a néppárti frakciójában tevékenykedik, amelyik a legkritikusabb Románia és Bulgária csatlakozásával szemben.
– Valóban sok kritika elhangzik, és ennek jelentős része a Néppárt oldaláról. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Néppárt ellenezné Románia csatlakozását, csak azt várja el, hogy Románia tartsa be a vállalt kötelezettségeit. Ha odafigyelünk, nagyon kemény dolgokat mondanak a zöldek is, elsősorban környezetvédelmi szempontból. A liberálisok és a szocialisták puhább korlátokat állítanak fel. Korábban Románia volt kevésbé felkészült, most Bulgária van sok tekintetben rosszabb helyzetben. Ez a fő probléma. Nekem azonban az a benyomásom, hogy a bővítési főosztály nem szeretné leválasztani az egyik országot a másikról. A bürokráciák nemcsak a tiszta jogi helyzetből indulnak ki.
– Magyar vonatkozásban az Európai Parlament tavalyelőtti országjelentésében még a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvének érvényesítését kérte, a tavalyiban már csak a kulturális autonómiáét, az Európai Bizottság legfrissebb jelentésében pedig már csak a kisebbségi törvény elfogadásának az igénye szerepel. Mintha visszafelé lépkedne az Unió a magyar kisebbség dolgában.
– Én is így látom.
– Mi ennek az oka?
– Egyrészt a nagyon sikeres román lobbizás. Másrészt viszont van egy olyan nézet, ami inkább az Európai Bizottságot jellemzi, hogy a kisebbség helyzete nagyjából megoldott. Az RMDSZ ott van a kormányban, nagy baj tehát nem lehet. Ezzel szemben nagyon nehéz érveket megfogalmazni. No meg az egész Európában van egy olyan felfogás, hogy fontos, a kisebbségi kérdés, fontos, de azért nem éppen annyira, hogy leállítsa a bővítést. Ez nincs kimondva, de érezhető. Vannak olyan országok is, amelyek képviselői kimondottan kényelmetlenül érzik magukat, ha a kisebbségi jogról van szó. A spanyolok például úgy érzik, hogy ez az állam felbomlásához vezet. Hiába mondja az ember az ellenérveket, azt, hogy ez inkább megerősíti az államot, ők ezt nem hiszik el. Ez ellen nagyon nehéz föllépni.
– Nehezedik-e még egyáltalán Romániára valamilyen szintű bizonyítási kényszer az EU részéről?
– A kisebbségi kérdésben szerintem nagyon kevés, más területeken azonban igen. A mezőgazdasági támogatások intézményesített rendszere és a korrupció elleni harc terén legfőképpen.
– De nem csatlakozna Románia akkor is 2007. január elsején az EU-hoz, ha esetleg semmit sem tenne ezekben az ügyekben?
– Ha a dátum eldőlt volna, Olli Rehn bővítési biztos ezt kimondta volna. Hogy nem mondta, arra utal, hogy még nem dőlt el.
– Romániában egyfajta belső harc van a néppárti pozíciók elfoglalásáért, amibe az Unió is besegít. Mennyire fontos az EU-nak az, hogy Romániában erős Néppárt alakuljon ki még az európai parlamenti választások előtt? Felülkerekedhet-e a baloldal az Európai Parlamentben, ha Romániából csak baloldali és liberális képviselők jutnak be?
– Az Európai Parlamentnek eleve baloldali többsége van. A néppárti ugyan a legnagyobb frakció, de ha a szocialisták, a szélsőbaloldal, a zöldek és a liberálisok együtt szavaznak, akkor többségben vannak. Márpedig ez elég sokszor megtörténik. A kérdés az, hogy milyen kritériumok mellett fogadnak be egy pártot egy bizonyos frakcióba. Azt tartják-e fontosabbnak, hogy az a párt valóban odatartozzék, vagy azt, hogy duzzasszák a frakciót?
– Hogy látszik, melyik szempont a fontosabb a Néppártban?
– Ez még nem dőlt el.
– Kolozsváron a Babeº–Bolyai Tudományegyetemen tartott előadást. Egy kicsit belepillanthatott az itteni multikulturalizmusba. Érték-e meglepetések?
– A mostani tapasztalataimból nem szeretnék értékítéletet megfogalmazni. Nem töltöttem itt elég időt ahhoz, hogy átlássam a helyzetet. Ha azonban a 2000-ben szerzett tapasztalatokból indulok ki, úgy érzékelem, nem sok minden változott az elmúlt évek során. Akkor én is tagja voltam annak a tényfeltáró csapatnak, melyet Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa hozott ide, hogy segítsen Andrei Marga akkori rektornak egy igazi multikulturális egyetemet létrehozni a Babeº–Bolyai Egyetemből. Hat évvel ezelőtt az volt a probléma, hogy a magyar és a német oktatási vonalak nem élveztek autonómiát, és állandó jelleggel ott volt a félelem, hogy minden a dékán jóindulatán múlik. Egy sokkal tágabb, politikai probléma is létezik. Az, hogy ha az ország másfél millió magyar nemzetiségű állampolgára itt fizet adót, és folyamatosan kinyilvánítja azt az igényét, hogy szeretne önálló magyar egyetemet, a román államnak kötelessége, hogy ezt ne utasítsa vissza. Ha nem teszi, megakadályozza az állampolgárai érvényesülését. Persze a többségnek nehéz elfogadni, hogy az ő államának a területén egy másik magas kultúra is működik. A többség ezt általában nem szereti. Akármit mondanak a multikulturalitás szószólói, senki sem szereti igazából a másságot. Ha ebből indulunk ki, megmagyarázható, hogy a román állam miért vonakodik a magyar egyetemtől.
– A román állam azt mondja, biztosítja a magyar nyelvű oktatást, de nem önálló, hanem multikulturális intézményekben. Hogy lehet ezzel az elvvel vitatkozni?
– Annak a megmutatásával, hogy ez román multikulturaizmus, nem alapul egyenlőségen. Ha egyenlők multikulturalizmusa lenne, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem mindhárom oktatási vonala önállóan döntené el, hogy hogyan akarja fenntartani az egyetemet. Ehelyett létezik egy de facto román hegemónia, amelynek megvannak a tudatos és a nem tudatosított oldalai. Itt is az termelődik újra, hogy a magyarok kisebbségben vannak, ezen az egyetemen sem egyenrangúak. Ez a probléma.
– Az egyetemi oktatás új irányelveit taglaló bolognai folyamat többek között a nagy egyetemek létrehozását is ajánlja. Magyar oldalon is megfogalmazódik a kétely: nem megy az európai egyetemi folyamatokkal szembe az erdélyi magyarság, ha az önálló magyar egyetemet követeli?
– Ez egy technokrata megközelítés, amely a kérdésnek csak egy szeletére van tekintettel. Ez pedig nem elégséges. A bolognai folyamatot nem lehet leválasztani az általános európai követelményekről. Ezek pedig a kisebbségek tiszteletét, jogait is előtérbe helyezik. Az állam legyen meghatalmazó állam valamennyi állampolgárával szemben, és fogadja el saját sokszínűségét. Elég sok kisebbségi egyetem létezik Európában, ezen ma már senki nem ütközik ott meg. Ha létrejön egy önálló egyetem, az egyfajta biztonságérzetet ad a kisebbségnek, mely ezáltal nyitottabbá válik a többség felé. Érezheti, hogy biztosítva van a magas kultúrája újratermelése, nem kell állandóan védekező pozícióba helyezkednie. Éppen ezért a többségnek is előnyére lenne. Csakhogy ezt nagyon nehéz elfogadtatni.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 26., kedd

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek

Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek
2025. augusztus 25., hétfő

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét
2025. augusztus 25., hétfő

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
2025. augusztus 25., hétfő

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített

Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített
2025. augusztus 25., hétfő

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően
2025. augusztus 24., vasárnap

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet

Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet
2025. augusztus 24., vasárnap

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot

Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.

Ukrajna függetlenségének napja: Zelenszkij biztonságot és békét ígér, Dan csodálatának adott hangot
2025. augusztus 23., szombat

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk

Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.

Bolojan Chișinăuban: mi egy vérből valók vagyunk
2025. augusztus 22., péntek

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül

Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.

Az amerikai kormány több tíz millió külföldi vízumát vizsgálja felül
2025. augusztus 22., péntek

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják

Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.

Trump dühös az ukránokra, amiért a Barátság kőolajvezetéket támadják