Fotó: Rompres
2008. április 15., 00:002008. április 15., 00:00
A jobboldal elõnye ugyanakkor a lapzártánk idején kihirdetett, 32 százalékos feldolgozottság melletti adatok értelmében valamivel nagyobb az exit poll adatokban jelzettnél. A szavazóhelyiségekbõl kilépõ választók megkérdezésén alapuló egyes felmérések szerint a jobbközép választási szövetség a szavazatok 40–44 százalékát szerezte meg a képviselõházi választásokon; míg a Walter Veltroni vezette balközép tábor a voksok 38–42 százalékát gyûjtötte be. A szenátusban a Berlusconi-féle tömb 40,5–44,5 százalékot, a balközép 37,5–41,5 százalékot szerzett.
A szavazatszámlálás megkezdése után közzétett elsõ adatok szerint Berlusconiék elõnye jelentõsebb: a szavazatok közel egyharmadának öszszesítése után 46,4 százalékon álltak, míg a Veltroni-féle koalíció 37,9 százalékon állt.
Noha a pontos adatok még váratnak magukra, úgy tûnik, a választási részvétel alacsonyabb volt, mint a két évvel ezelõtti választásokon. (Akkor az arra jogosultak 84 százaléka járult az urnákhoz.) A jobbközép szövetséget képviselõ Giuseppe Pisanu volt belügyminiszter csalódottan fogadta az exit poll eredményeket, mint mondta, nagyobb elõnyre számítottak, míg Paolo Gentiloni, az eddigi balközép kormány távközlési minisztere arra mutatott rá: a közölt felmérések hibahatárát figyelembe véve még nyitott a voksolás végsõ kimenetele. (Az exit pollok legutóbb, a 2006-os választásokon is több százalékponttal eltértek a késõbbi valós eredményektõl.) Ami a kisebb pártokat illeti, a Berlusconival szövetséges Északi Liga 6–8, a Veltroni oldalán álló Értékek Olaszországa centrumpárt 4–6 százalékot kapott az exit poll felmérések szerint; a kereszténydemokrata UDC 4,5–6,5 százalékot, a baloldali radikális Szivárvány Szövetség 3,5–5,5 százalékot szerzett.
Az eredmények közzététele után a radikális, a gazdagabb észak-itáliai területek önállósodása mellett kardoskodó Északi Liga vezetõi örülhettek a legjobban, a mostani választásokon ugyanis lényegesen megerõsítették pozícióikat a legutóbbi voksoláshoz képest. Umbert Bossi, a Liga elnöke leszögezte: „Erõsek vagyunk”. A számos politikus által szélsõségesnek tartott Bossi és pártja egyébként már az elõzõ Berlusconi-kormánynak is tagja volt.
Politikai elemzõk szerint egyébként az eredmény gyenge lábakon álló Berlusconi-kormányt vetít elõre. Susana Garcia, a Deutsche Bank elemzõje úgy vélte, ilyen kormánynak – vagyis amelynek nincs biztos többsége a parlament mindkét házában – szinte lehetetlen lesz véghezvinnie az elengedhetetlen strukturális reformokat, „különösen ilyen nehéz gazdasági környezetben”. A kampányban alig lehetett észlelni markáns különbségeket a jobbközép és a balközép tábor között: mindkettõ a nyomasztó mértékû államadósság csökkentését, ezzel egyidejûleg adócsökkentést és a fogyasztás ösztönzését, továbbá a – idén a Nemzetközi Valutaalap szerint 0,3 százalékra lassuló – gazdasági növekedés felgyorsítását ígérte.
Mint arról beszámoltunk, a Romano Prodi vezette balközép kormánynak azért kellett lemondania, mert az egyik koalíciós partner kilépett a kabinetbõl, így elolvadt a törékeny parlamenti fölény.
Hírösszefoglaló
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.