2008. április 14., 00:002008. április 14., 00:00
Romano Prodi kormányának januári összeomlása után 47 millió szavazásra jogosult állampolgárnak lényegében arról kell döntenie, hogy a jobboldalt vezető, 71 éves Silvio Berlusconi médiacézár kerüljön újra hatalomra, avagy a Rómát hosszú ideig főpolgármesterként irányító 52 éves középbal politikus, Walter Veltroni vegye át a kormányzást. A viszonylag nyugodtnak mondható kampány alatt utoljára – két hete – közzétett felmérések Berlusconit mutatták győzelemre esélyesebbnek, nem kizárt azonban, hogy Veltroninak azóta sikerült ledolgoznia hátrányát, a választók harmada ugyanis az utolsó napokra halasztotta döntését.
A parlamenti választásokat azért kellett előre hozni, mert januárban lemondásra kényszerült Romano Prodi miniszterelnök, akinek balközép koalíciójából kilépett egy párt. A kormány csak 20 hónapig volt hatalmon, de ez nem számít kivételnek, mert az utóbbi 50 évben csak egyetlen olyan kormány volt, amely kitöltötte ötéves megbízatását (Silvio Berlusconié 2001–2006 között).
Megfigyelők a választási törvényeknek tudják be a folyamatos instabilitást. Az érvényes törvények szerint bejuthat a parlamentbe minden párt, amely megkapja a szavazatok négy százalékát vagy koalíción belül a két százalékát. Ez 2006-ban több mint 20 pártnak sikerült.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Látogatottsági adatok