– mondta.

A harmadik elv Putyin szerint a maximális reprezentativitás, amelynek értelmében „senkinek sincs joga vagy lehetősége arra, hogy mások helyett, vagy mások nevében uralkodjon a világon, amely a jövőben a kollektív döntések világa” lesz.

Negyedikként az egyetemes biztonság és a tartós béke elvét nevezte meg, amely mindenki érdekein alapul – a nagy államokétól a kis országokéig. Úgy vélekedett, hogy

Az ötödik elv Putyin felsorolásában az igazságosság mindenki számára, illetve a kizsákmányolás korszakának lezárása.

„Az országok és népek tisztában vannak tulajdon érdekeikkel és lehetőségeikkel, és készek önmagukra támaszkodni, ami megsokszorozza erejüket” – mondta az orosz vezető. Úgy vélekedett, hogy

A hatodik alapelv az orosz elnök felfogásában az egyenlőség, amelynek értelmében többé senki sem hajlandó alávetni magát, és az érdekeit és a szükségleteit a gazdagabbaktól vagy erősebbektől függővé tenni.

„Ez az emberiség egész történelmi tapasztalatának kvintesszenciája” – zárta az államfő.

Kitért rá, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Azt mondta, hogy ukrajnai háború, amelyet Oroszország szerinte nem elkezdett, hanem befejezni igyekszik, nem területi konfliktus, hanem a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Felidézte, hogy

Állítása szerint több mint 90 ezer halottat és sebesültet vesztettek az ukrán fegyveres erők a június 4-én megkezdődött ellentámadásuk során, továbbá 557 harckocsit és közel 1900 különböző osztályú páncélozott járművet.

Mint fogalmazott:

Odesszát orosz városnak nevezte, amely „egy kicsikét zsidó”.

A kérdésre, hogy hol kellene az orosz haderőnek megállnia, azt mondta, hogy „nem területekről van szó, hanem Oroszország népeinek és az orosz állam biztonságának garantálásáról, azoknak az embereknek a biztonságáról, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, mi pedig a mi népünknek tekintjük őket”.

Jevgenyij Prigozsin,

Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner több ezer fegyverese leszerződött az orosz hadsereghez, megjegyezte, hogy egyelőre nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy van-e szükség katonai magánvállalatokra.

és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

Az orosz elnök, aki a fórumon csaknem négy órán át beszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

Arról is szólt egyebek között, hogy

Rámutatott, hogy miközben az Európa gazdasága recesszióban van, az orosz növekszik, és hogy Oroszország jórészt elhagyja az öreg kontinens hanyatló piacát a növekvő piacok, köztük Ázsia felé.