Miniszterjelölteket hallgattak meg az Országgyűlés külügyi bizottságában
Csak a kormányalakítást követően kívánják nyilvánosságra hozni elképzeléseiket a magyar miniszterjelöltek, akiknek meghallgatása ezekben a napokban zajlik az Országházban. Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt megerősítette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala a Miniszterelnöki Hivatal kötelékébe kerül. A változást Németh Zsolt a hivatallal való pingpongozásnak nevezte.
Több részlet is kiderült az új magyar kormány határon túli politikájával kapcsolatban a miniszterjelöltek meghallgatása során, amely tegnap zajlott az Országgyűlésben. Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt megerősítette, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) kerül – a határozat már nyilvánosságra is került a Magyar Közlönyben –, a döntés célja pedig az, hogy a határon túli magyarok ügye közelebb kerüljön a kormányzás központjához. Szilvásy György kitért arra is, hogy a változtatás a szervezeti átalakításon túl azt a tartalmi változást is magában hordozza, hogy a miniszterelnöki stratégiai irányítás megerősödjön. A külügyi és határon túli magyarok bizottságában zajló meghallgatásán Szilvásy György hangsúlyozta: a fejlesztéspolitikai döntések meghozatalakor figyelemmel lesznek a határon túli magyarság érdekeire is. A miniszterjelölt bevezetőjét követően Németh Zsolt, a bizottság elnöke a Fidesz álláspontját tolmácsolva kifogásolta, hogy az utóbbi négy évben a HTMH hol a Külügyminisztérium, hol a MeH felügyelete alá tartozott. „Méltatlannak tartjuk a pingpongozást ezzel a hivatallal” – tette hozzá az ellenzéki politikus. Németh Zsolt úgy vélte, azzal, hogy a HTMH szakállamtitkárság alá kerül a MeH-ben, leértékelik a hivatalt és a határon túli magyarok ügyét. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt prioritásnak tekinti a szomszédságpolitika erősítését és a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megújítását. A korábbi szociális és esélyegyenlőségi miniszter elmondta: Közép- és Kelet-Európában valóban hagyomány, hogy a külügyminiszterség a diplomáciai karrier egyik állomása, de a világ más részein több helyen dolgozik civil külügyi vezető. A külügyminiszter-jelölt kitért arra, hogy a határon túli magyarság területe átkerül ugyan a kancelláriához, ám a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. A nemzetpolitikában a korábbi „sérelmi politizálás” helyett olyan modernizációs folyamatot kell támogatni, amely a helyi gazdasági és szociális lehetőségek előtérbe helyezésével járul hozzá a szülőföldön boldoguláshoz, tette hozzá Göncz Kinga. A külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt szerint a külpolitikával korábban soha nem foglalkozó Göncz Kinga kinevezésének az az üzenete, hogy a Gyurcsány-kormány számára a külpolitika sem tartalmi értelemben, sem szakmailag nem számít. Egy 2004. decemberi nyilatkozatát kifogásoló fideszes felvetésre Göncz Kinga elmondta: a kettős állampolgárság bevezetése az akkori, referendumban kezdeményezett formában szociális feszültséget okozott volna, főleg az ország keleti részén, ahol egyébként is jelentősen megnőtt a nyugdíjigénylők száma. A területi autonómiára vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszterjelölt hangsúlyozta: a határon átnyúló nemzetegyesítés legjobb eszköze az érintett országok EU-csatlakozásának támogatása. A Krónika megkeresését Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt és Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt egyaránt elhárította, mindketten csak a kormányalakítást követően kívánják nyilvánosságra hozni elképzeléseiket.
Eörsi Mátyás nem siratná a MÁÉRTet A Magyar Állandó Értekezlet sorsát firtató kérdésre válaszolva Göncz Kinga nagyon fontos történelmi testületnek nevezte a Máértet a külügyi bizottsági meghallgatáson. Hozzátette azonban: nem biztos, hogy ez az egyetlen együttműködési fórum a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban. Göncz Kinga véleményét Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő is osztotta, aki – amint az ülésen fogalmazott – el tudná fogadni, hogy soha többé ne hívják össze a Máértet. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
szóljon hozzá!