2007. december 28., 00:002007. december 28., 00:00
Gasparovic arra a kérdésre válaszolt, vajon nem találja-e zavaró körülménynek, hogy Ján Kubis külügyminiszter külföldön magyarázkodni kénytelen Ján Slota kijelentései miatt. A kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ugyanis a magyar–szlovák viszonyt érintõ kérdésekben a kormányprogramban megfogalmazott külpolitikai irányvonallal ellenkezõ, magyarellenes kijelentéseket tesz, amit Göncz Kinga magyar külügyminiszter ugyanúgy sérelmesnek talál, mint azt, hogy szlovák kollégája Slota megnyilvánulásait külföldön rendszerint magyarázkodással próbálja elsimítani – észrevételezte az elnökhöz intézett kérdésében a SITA. Az elnök a jelentés szerint azonosul azzal a véleménnyel, miszerint a szlovák–magyar kapcsolatokban nyilvánvalóan megmutatkoznak a múlthoz való visszatérést célzó kísérletek. „Ezt a problémát gyakrabban a mi politikai színterünkön jelen lévõ politikusok, konkrétan a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselõi firtatják. Az õ politikai álláspontjuk következményeként született meg a Benes-dekrétumok érinthetetlenségérõl szóló parlamenti határozat is\" – idézte a szlovákiai magyarok II. világháborút követõ jogfosztását törvényesítõ dekrétumok újraszentesítésének aktusára hivatkozó elnököt a szlovák hírügynökség. Hírösszefoglaló Carnogursky: magyar veszély fenyeget Magyarországban látja a modern Szlovákiát elsõdlegesen fenyegetõ veszélyt Ján Carnogursky, a rendszerváltás utáni elsõ csehszlovák kormány alelnöke, volt szlovák kormányfõ, aki szerint egyes magyar politikusok máig nem tettek le Szlovákiával szembeni területi igényeikrõl. Carnogursky abból az alkalomból adott exkluzív interjút a TASR szlovák hírügynökségnek, hogy az egykori szövetségi Csehszlovákia kettéválásával tizenöt évvel ezelõtt, 1993. január elsején jött létre az önálló Szlovák Köztársaság, melynek elsõ nagy sikere Carnogursky szerint végsõ soron a bõsi erõmû önálló felépítése, illetve a Duna elterelése, majd a késõbb „Szlovákia gyõzelmét\" jelentõ hágai ítélet volt.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.