Szóval ama nevezetesállófogadáson a magyarországimesterszakács gasztronómiai költeményeitleszámítva – ami mellesleg egy különjegyzet témája – minden tökéletes volt.Ám ízlelgetve az idegen ízeket, gyanúmtámadt, ami a minap be is igazolódott. Történtugyanis, hogy olyan rendezvényre voltam hivatalos, amelynekhelyszíne a szóban forgó szállodakonferenciaterme volt. Kíváncsian érkeztem aszállodába, és naná, hogy csak azértsem mentem lifttel a tetőtéri konferenciaterembe. Hatalmasteleszkóppá fejlesztett szemekkel és óriásiantennává növesztett fülekkel vágtamneki az ötemeletnyi útnak. „Bár ne tettem volna,bár mentem volna inkább lifttel!” – mondom most,miután valamelyest magamhoz tértem a látottaktól.Nem azért, mert a földszinti vendéglőbentapasztalt csillogás-villogás nem folytatódna azemeleteken, hanem mert iskolapéldáját láttamannak, hogyan lehet elrontani egy egyébként ízlésesenmegtervezett belsőépítészeti remekművet. Alépcsőfordulók pihenőjénél festményekvoltak. Festmények?! Inkább mázolmányoknaknevezném azokat a szabványméretre gyártott,feltehetőleg sablonnal készített patakcsobogást,idillisztikus szénaboglya-központú erdeitisztásokat, tóparti horgászást megezüstös téli csillogást megörökítőképeket. Aztán amikor a konferenciateremben a fikuszalól szakadt bundájú őzikék és afilodendron árnyékából egy üvegszeművadkan meredt felém, elvisítottam magam: miértcsak az egyről a kettőre alig vergődő jóhiszeművállalkozókat csesztetik ama rettegett uniósellenőrök? Miért csak a környezetszennyezésrehoztak törvényt? Miért nem büntetik avizuális szennyezést is?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irányított légibombákkal támadta a dél-ukrajnai Herszont szerdára virradóra az orosz légierő, és Odesszát újabb dróncsapás érte.
Látogatottsági adatok