Szex és New York ultralight

A huszonéves facér hölgyike, aki még nem találta meg az igazit, illetve a harmincon épp csak átbillent szépasszony, aki a női emancipáció híve, és élettársi kapcsolatban él a párjával. Nehezen indult a csevegés, mert a csitri az elején folyamatosan nyűgölt: nem tudta eldönteni maradjon az anyja és barátnői társaságában, illetve inkább menjen bóklászni a hasonló korú barátaival. A problémát az időközben eleredő eső oldotta meg: a csitri maradt. Ekkor viszont a huszonéves és a harmincas feszengett, mert mégsem lehet bármiről lazán csevegni egy tinédzser jelenlétében. A negyvenen túli nem csinált ügyet ebből, számára teljesen mindegy volt, miről beszélnek. A nehezen induló beszélgetés a pohár sör után vált gördülékennyé, ekkor már a két fiatalabb hölgyet sem zavarta a csitri jelenléte.
Egymás után váltogatták a témákat: előbb a színházi előadást kommentálták meg, aztán megosztották a városban keringő legfrissebb pletykákat, végül rátértek a nők örökzöld témájára. A huszonéves a legújabb hódításáról számolt be, ám gyorsan hozzáfűzte, ez sem az igazi. A harmincas örömmel újságolta, hogy párja egyszer elmosogatott a múlt héten. A negyvenes bölcs tanácsokat osztogatott. A csitri nem vett részt a magasröptű eszmefuttatásban, látszólag szórakozottan szürcsölgette üdítőjét, de valójában óriási füleket növesztett, és magában jól szórakozott az idősebbek párbeszédén. Leplezett kuncogását a harmincas szépasszony fedezte fel, és amikor éppen őneki kellett volna véleményt nyilvánítania az adott témában továbbosztotta a szót a csitrire „na te mit szólsz hozzá?” kérdésfelvetéssel. A csitri sokat nem habozott, a korára jellemző nyers modorban válaszolt: „Tudjátok, ez olyan, mint a Szex és New York, csak fehér-fekete változatban. Ráadásul ultralight…”