Műértő

Nos, bőven akad közöttük olyan, aki pontosan tudja, mi kerül kalapács alá, otthonosan lapoz a bemutató katalógusban. Tudatosan készül ígéretesen bimbózó gyűjteményének kiegészítésére, amelyben szerző, stílus és egyéni ízlés próbál közös nevezőre jutni. Van olyan műérdeklődő, aki fárasztó részletekbe menően meséli az asztaltársaságnak, milyenre és miért épp olyanra tervezte lakberendezője a nagy nappali falát, amelyhez most színben megfelelő festményt keres, de legalább akkorának kell lennie, mint egy nagyméretű plazmatévének, s az sem árt, ha valami kedves erdei állat van rajta. Pénz nem számít, csak megtalálja a keresett festményt. Közvetlensége megrázó, a társaság tagjai a kezdeti óvatos gúnyolódás után őszinte lelkesedéssel vetik bele magukat a keresgélésbe, rövid túrákra indulnak a kiállított alkotások között, s jegyzetekkel alátámasztott ajánlatokkal térnek vissza a koktélokkal vonzóvá tett bázisra.
A sárga inges besorolhatatlan. Három-négy ifjú társaságában kószál a művészi térben, a famulusok figyelmének mozgatója valahol a beosztottnak a főnök iránti kényszerűen tanácsos odaadása, és a tudásnak szóló átlagos emberi kíváncsiság között keresendő. Mert szakkifejezések hangzanak el, ecsetkezelés és színegyensúly kifejezések ragadják meg a figyelmet, a sárga inges aranyló golyóstoll segítségével méricskéli az arányokat, nem lehet nem észrevenni, amint a megfelelő látószöget keresi. Aztán magabiztosan kiosztja Mohi Sándor színvilágát, egy Vetró Artúr-szénrajzra pedig azt mondja: bármikor jobbat rajzolnék, ha lenne rá időm.
A licitálás alatt végig őt figyeltem: semmit sem vásárolt.