Hüppokrátész bürokratái

Ez irányú véleményemet sajnos mindennap megerõsíti valamely történés, amit a jelzett közösség illusztris tagjaival lezajlott találkozásaim során élek meg. A napokban hasonlót tapasztaltam, mivel egyik csodaintézményünket kellett felkeresnem, pontosabban az egészségünkért felelõs „tündérpaloták\" egyikét, a biztosítási pénztárat. Mindössze kísérõként kellett jelen legyek, viszont az ügy sürgõs volt. De a hivatalnoki gárdának, és a velük mára már összenõtt darabos, merev mentalitásnak köszönhetõen az ügyintézés nemhogy gördülékennyé nem vált, hanem már a bejáratnál nagyvonalakban leállt. A portás ugyanis szenvtelen hangon közölte, bár csak néhány perccel múlt reggel nyolc óra, ne is álmodjunk arról, hogy sorszámot kapnánk. És igaza is volt. Az irodákhoz vezetõ út „fekete\" volt a várakozó tömegtõl, a sorszámosztogatás pedig már rég lejárt. A jelenlévõk pedig „megnyugtattak\": ne próbáljunk bejutni az irodába, mert kitesznek… elvégre nincs sorszám, és a legbiztosabb, ha „hátraarcot\" csinálunk, és másnap reggel úgy virradat tájékán felkeressük a helyszínt, sorszámért természetesen. Vagy akár ott is alhatunk, hogy mi legyünk az elsõk!

Távozóban eszembe jutott, mi történik olyankor, ha egy súlyos állapotban lévõ emberkének valamely jóváhagyásra lenne szüksége az egészségbiztosítási pénztár részérõl, ahhoz, hogy a továbbiakban kezelni lehessen, vagy hasonlók? Az irodában üldögélõ hivatalnok úr/asszony egyszerûen a sorszámra hivatkozva szintén visszadobja az egészet? Mindezt kissé átgondolva, elég szomorú következtetés, hogy néhány a szabályok rengetegében eltévedt, de amúgy a hanyagság és lazaság kellemes eszközeit mindenkor alkalmazó hivatalnoktól függjön az egészségünk visszaszerzése vagy megõrzése, nos ez több mint érdekes. Mert ugye a munkaprogramot betartják, sorszámot osztogatnak, viszont a két irodából csak az egyikben folyik a nagyüzem, és ha lehet minél, tovább piszmognak minden egyes cetlivel. Mindeközben pedig mindennap hallhatjuk a szolgáltatás minõségének javítása címû maszlagot... vajon erre gondolnak?