Hidegháború

A hálóköpenybengrasszáló szomszédasszonyt azonban nem lehetettészérvekkel meggyőzni: szerinte elviselhetetlen zajtcsaptak éjjel-nappal. Pedig még a rádiótis igyekeztek minél csendesebben használni. Bárnéha azért, ha valamelyikük egyedül voltotthon, elhúzta a sötétítőket, ésdezodorból rögtönzött mikrofonba énekeltegyütt a kedvenc bandájával. Annyira belemerült,hogy még a bejárati ajtót is elfelejtettebezárni.
Vesztére, a szomszédasszonyugyanis nem elégedett meg a csengetéssel éskopogással, benyitott a lakásba. Az egyszemélyeskaraokeestet tartó albérlő először megkukult,aztán nagyon is megeredt a nyelve: hézagos jogiismereteivel és romántudásával magyaráznikezdte a magánlaksértés fogalmát ésannak jogi következményeit. Az eredmény katartikuslehetett, a néni ugyanis néhány percnyi hápogásután sarkon fordult, hogy soha ne térjen vissza.
A hidegháború azonban nemért véget, néhány nappal későbbaz egyetemisták lábtörlőjén egy óvszerbukkant fel. A megtaláló egyetemista a mosáshozhasznált gumikesztyű segítségévelfelemelte, majd hirtelen ötlettől hajtva továbbítottaa békétlenkedő szomszédasszony ajtaja elé.A gumi ezzel elkezdte hosszas és kalandos vándorútjátegyik lábtörlőről a másikra, zaftospletykálkodásra adva okot mind a tíz emeletlakóinak.
Mire a válóperek iselkezdődtek volna, az egyetemisták rég elköltözteka környékről. Nem a csendben acsarkodó alsószomszéd, és nem is az óvszer miattigyanúsítgatások űzték el őket. Atulajdonos felemelte a lakbért.