Heartbreak Hotel

Vigyázó szemünket ezúttal vessük Hillary Clintonra. Nem szeretnék szexista baromnak látszani, de már akkor csodálattal figyeltem a tevékenységét, amikor nyilvánosan elpityeredett, új dimenziót adva az Egyesült Államok jövendő elnökéről kialakítandó képnek. Amikor női „gyengesége” szavazatokban mérhetően bejött neki, némi cinizmussal arra gondoltam: ha ő nyeri el a demokrata jelöltséget, kapálózhat majd szegény John McCain (már ha ő lesz az ellenfele), aki a vietkongok által okozott maradandó sérüléseivel, viharvert múltjával a háta mögött mégsem bőgheti majd el magát, a női szívek meg- és elhódítása céljából. Clinton asszony azonban nem állt meg itt. Nemrég egy népszerű tévé-showban afféle nyílt tanácsadást tartott megcsalt feleségek számára – a Monica Lewinsky-ügy tízéves évfordulóján. A jeles dátum alkalmából olyan bölcs és mélyreható dolgokat mondott, miszerint „megalázottnak érezte magát” ugyan, de azért „nem szabad a pillanat hevében dönteni”.

Ezt azért valóban nehéz überelni. Lássuk csak, ki milyen farbával jöhet elő, Clinton húzását ellensúlyozandó. Barack Obama a faji diszkriminációra fókuszálhatna – de hol van a színes bőrűek jogérvényesítése a megcsalt szívek szavazatokra váltható érzékenységétől! A republikánus oldalon pedig Mike Huckabee tiszteletes nyilvános lelkigyakorlattá alakíthatná választási mítingjeit. A mormon Mitt Romney a Clinton–Lewinsky téma inverzéből húzhatna hasznot: mivel állítása szerint a szexualitás örömeit a házasságban ismerte meg, és azóta nem is próbálta, csak a feleségével, ezért a „hogyan kerüljük el a hús kísértéseit, hűek maradván házastársunkhoz” témakörében adhatna tanácsokat. Mint tudjuk, Bill Clinton a felesége fő kampánystratégája. Elképzelem azt a beszédhelyzetet – mint házastársak és politikai szövetségesek –, amelyben felmerül a Lewinsky-ügy kampánybeli tematizálása. Amint Bill megvakarja az állát, és azt mondja: te, Hillary, mit szólnál ahhoz, ha… A folytatásba bele sem merek gondolni.