Gyere a moziba be?

A poénok az emberi szervezet kiválasztási procedúráira összpontosító részénél fontosabb az igyekezet, hogy a film görbe tükröt tartson az amerikai társadalom és az általa képviselt globális értékséma elé. A kialakult politikai és médiabotrányban persze ennek az aspektusnak jut a legkisebb szerep. A film a „fogyasztható” felszínesség szintjén sarkít és karikíroz meglévo társadalmi és kulturális problémákat. Hát ennyi, véleményem szerint innét már a megnézem, nem nézem döntés volna hátra. Csakhogy felmerül néhány kérdés: ha képsorok örvén Nurszultán Nazarbajev kazah államfo ajtóstul zuhanhat George W. dolgozószobájába, beszélhetünk-e valós diplomáciai nehézségekrol? Amikor több kazah politikus kamerák elott fejti ki a foszereplo arcának pofonok általi átrendezésére irányuló vágyát, mi történt a békés konfliktusmegoldás eszméjével? Ha egy filmet több országban betiltanak, nem csorbul-e a szabad véleménynyilvánítás joga? Ha egy déli állam korsólengeto, kovbojkalapos közönsége kórusban énekli a refrént, miszerint „lökd a zsidót a kútba, hogy Kazahsztán szabaddá váljon”, miért Amerikáé a leginkább propagált demokráciamodell? A világ terület szerint kilencedik legnagyobb, az egyik legfontosabb rakétaindító komplexummal és történelmi determináltságban vergodo politikai struktúrával rendelkezo állama miért egy (félre)sikerült mozifilm alapján kerül be a köztudatba? A végére hagytam a kedvencemet. Tudniillik a film elso, „kazahsztáni állapotokat” modellezo részét a Dâmbovi?a megyei Glod faluban forgatták. Nagy most arrafelé a felháborodás, hogy szegénységükben megalázták, nyomorukban kifigurázták a már-már emberi szint alá süllyedt falusiakat. Ami akár igaz is lehet. Csak azt nem tudom, 2007-ben Glod nélkül válik Románia uniós tagországgá?