A világvége közelében

Igaz, egészen egyedi példákkalillusztrálta a föld elpusztulásárólszóló elméletét, nem kevésbésajátos megoldásokat ajánlott a problémára.Gyere, igyunk tejet, ki tudja, meddig ihatunk még – vezettebe a beszédét. Tíz év múlva nemlesznek már legelők. Nem lesz tehén sem. Mit tehén,nem lesz semmilyen állat. Disznóhúst sem eszünktöbbé, lejár a jó sültek ideje. Odajutunk, hogy tablettákon élünk majd, mint azűrhajósok. Szerintem levegő se lesz. Hogy legyen levegő, hanem lesz fű, nem lesz, ami fotoszintetizáljon. Gázmaszkokkalfogunk járni az úton. Te fel bírod fogni ezt?Most még felveszed a kabátot, de néhányév múlva olyan meleg lesz, hogy egy szállepedőben járunk majd az úton.
És tudod, miért van ez?Mert felelőtlenek vagyunk. Nem gondolkodunk. Mert muszájnekünk állandóan autóval járnunk.Mert most is az az álmod, hogy vadiúj Mercedest vegyél.Ahelyett, hogy gyalogolnál egy keveset. Nem árt. Sokkalegészségesebb. És szerintem gyorsabb is.Lefogadom, hogy én csúcsforgalom idején bárhovahamarabb eljutok, mint te autóval. És még attólsem kell félnem, hogy karambolozni fogok. Gondolj bele, nemkell majd benzinre költenem. Mennyi szép éshasznos dologhoz lehetne kezdeni a megspórolt benzinpénzből!Lehetne például parkot építeni. De nem,mert mi ragaszkodunk a benzinhez. Vagy fel lehetne szerelni egyhadsereget. És akkor meg lenne oldva minden. Hatalmas háborúkellene, hogy pusztuljon az emberiség. Feleennyi ember, mintmost, pont elég lenne. És persze pontoskritériumrendszer alapján döntenénk el,hogy az emberiség melyik felétől szabadulunk meg. Azamerikaiak nagy fogyasztók, sokan is vannak, közülükkerülne ki a legtöbb áldozat. Jól van, na, aszomáliaiakat békén hagynánk. Hátmennyit eszik egy szomáliai gyerek egy kövéramerikaihoz képest?