Bechtel-híd a mesterséges tó fölött Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Nagykereki–Bors II autópálya-határátkelőhely múlt pénteki megnyitása csak a határ mellett fekvő Nagyváradot teszi elérhetővé gyorsforgalmi úton a romániai nagyvárosok közül. Legalább öt évet kell még várni, míg Várad és Marosvásárhely között is megépül az autópálya, a Marosvásárhely–Brassó-szakasz megépítése pedig egyelőre nem szerepel a tervekben – olvasható az MTI háttéranyagában.
2020. szeptember 08., 19:032020. szeptember 08., 19:03
2020. szeptember 08., 19:052020. szeptember 08., 19:05
A pénteki határnyitáskor Lucian Bode román közlekedési miniszter felidézte: a román és a magyar kormány képviselői 2011. július 5-én írták alá a megállapodást a magyarországi M4-es és a romániai A3-as észak-erdélyi autópálya összekapcsolásáról. A miniszter hozzátette: a román fél időben teljesítette kötelezettségeit.
A rövid szakasz Bihar település mellett csatlakozik a Nagyvárad–Szatmárnémeti-országútba. A csomóponthoz érkező, Kolozsvár felé tartó autósok több lehetőség közül választhatnak. A legrövidebb és leggyorsabb változat, hogy délnek kanyarodjanak, és Nagyváradon át az eddig is használt és rendkívül forgalmas E60-as európai úton haladjanak tovább a Királyhágó és Bánffyhunyad érintésével. Ha a majdani autópálya nyomvonalával párhuzamos Zilah felé vivő, 35 kilométerrel hosszabb utat választják, kisebb forgalomra, de lassúbb haladásra számíthatnak a rossz állapotban levő útburkolat miatt.
Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.
A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével.
2013-ig – amikor a román állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét. Az aláírás pillanatában a teljes pálya értékét 2,2 milliárd euróra tervezték, ám a román államnak a tervezett munkálatok csupán 15 százalékáért 1,4 milliárd eurót kellett kifizetnie.
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát és ezekre keresett tervezőt és kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt. A Bechtel által részben megépített 55 kilométeres Bihar–Berettyószéplak-szakasz befejezésére 2015-ben megkötött szerződés nyertese, egy spanyol–román konzorcium neki sem látott a munkának, és egy év múlva a szerződés felbontását kérte.
A Bechtel által legyártott hídösszekötő elemek Berettyószéplaknál
Fotó: Gazda Árpád
A Marosvásárhely melletti szakasz és bekötőút építési pályázatát 2015-ben elnyerő cégcsoport azt követően bontott szerződést, hogy a román hatóságok több mint egy évig nem adták át neki a munkaterületet. Azóta újabb versenytárgyalások, a kihirdetett eredmények elleni óvások és ötévi pereskedések nyomán csak 2020 májusában sikerült aláírni a szerződést egy olyan társasággal, amelyik azóta el is kezdte a munkát. A román állam időközben elérte, hogy az észak-erdélyi pálya megépítését is az EU forrásaiból finanszírozhassa.
A román közlekedési miniszter júliusban kijelentette: a 2020-as év az észak-erdélyi autópálya éve lesz. A miniszter hozzátette: eltökélt szándéka, hogy valamennyi szakaszon elhárítsa a bürokratikus akadályokat és kizökkentse a holtpontból a pályaépítés elakadt menetét. Lucian Bode az őszi hónapokra ígérte a Kolozsvár mellett elhaladó és Marosvásárhelyhez közelítő pályaszakaszok közötti hézagot lecsökkentő 17 kilométeres Maroskece–Radnót-szakasz átadását.
Napok kérdése és átadják Radnótnál az országút és a vasút feletti felüljárót, és szeptember végéig az erdélyi autópálya Radnót–Marokece közötti szakaszát is. Kérdéses, hogy mikor lesz meg a Maroskece–Aranyosgyéres közötti szakasz.
Amint a romániai sajtóban közölt légi felvételeken látszik, az említett szakaszon már az útburkolat festésén dolgozik a kivitelező. Emellett a 15,69 kilométeres Aranyosgyéres–Maroskece-szakaszon és a bekötőutakkal együtt 9,2 kilométeres Nyárádtő–Marosvásárhely-útvonalon folyik az útépítés.
A radnóti felüljáró hamarosan elkészül
Fotó: Haáz Vince
A romániai infrastruktúrafejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura szakmai egyesület azonban augusztus közepén arra figyelmeztetett, hogy
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság honlapján elérhető interaktív térkép adatai szerint az államhatár és Kolozsvár között csupán három rövidebb pályaszakasz megépítésére kötötték meg a szerződést.
A 28,55 kilométeres Bihar–Bisztraterebes-szakaszt román–szlovák konzorcium, a 13,55 kilométeres Berettyószéplak–Szilágynagyfalu-, valamint a 12,24 kilométeres Vaskapu–Magyarzsombor-szakaszt török cég építheti. A közbeeső 26,35 kilométeres Bisztraterebes–Berettyószéplak-szakaszon októberig várják a pályázatokat, a 41 kilométeres Szilágynagyfalu–Vaskapu-szakaszon (mely a Meszes hegység alatti alagutat is tartalmazza) a pályáztatás előkészítése zajlik, a 30,06 kilométeres Magyarzsombor–Magyarnádas-szakaszon pedig szeptember második felére ígérik a győztes pályázó megnevezését. Ha minden a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság forgatókönyve szerint halad, akkor 2025-ben lehet autópályán eljutni a Nagykereki–Bors II határátkelőhelytől Marosvásárhelyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás