Sorbán Camelia a székelyföldi vásárlókban bízik
Fotó: Beliczay László
Összesen néhány szamárral kezdett gazdálkodni a homoródszentmártoni Sorbán család, amely mostanra hatvan jószággal rendelkezik. A fiatal pár elsődleges célja, hogy szamártejet értékesíthessenek – bár kevesen keresték korábban a Székelyföldön tájidegennek számító, gyógyhatású terméküket, jelenleg már egy üzletlánc polcain is megtalálhatók.
2022. november 13., 09:032022. november 13., 09:03
A tehenek tartását megelégelve és kisebb anyagi problémákkal is küzdve döntött úgy három éve a homoródszentmártoni Sorbán Camelia és férje, Mihály, hogy négy szamarat vásárolnak, hogy a későbbiekben a tejüket értékesíthessék. Most azonban már lényegesen több jószáguk van: összesen hatvan patást nevelnek farmjukon.
A gazdasszony lapunknak elmesélte, hogy ők az egyetlenek a környéken, akik szamarakat nevelnek, és igazából ők maguk sem tudták, mibe vágnak bele a legelején. Román vidékről hozták be az első jószágokat – ott ugyanis többen fogyasztják szívesen a patások tejét –, a többiek már náluk születtek.
– fogalmazott a házigazdánk.
Kifejtette, számos nehézségbe ütköztek az elején, hiszen Székelyföldön tájidegennek számító állatok lévén nem igazán kérhettek tanácsot senkitől a tartásukkal, illetve a tejtermeléssel kapcsolatban. Ez ügyben sokat egyeztettek a helyi állatorvossal, valamint a hatóságokkal is, végül így sikerült zöld ágra vergődni. Hálásak is a segítségért.
Gyógyhatásáért fogyasztják a szamártejet
Fotó: Beliczay László
Sorbán Camelia szerint egyébként jóval egyszerűbb szamarakat tartani, mint például teheneket, mivel kevesebb gondoskodásra és abrakra van szükségük a jószágoknak.
Ellenőrzött körülmények
hiába rendelkeztek a megfelelő engedélyekkel, a helyiek többsége eleinte bizalmatlan volt a rendhagyó termékükkel szemben, így többnyire csak román nemzetiségű vásárlóikra számíthattak. A család vásárlói célcsoportja ugyanakkor a helyi közösség maradt.
Először Marosvásárhelyre mentek, hogy bevizsgáltassák a tejet, ám ott azt mondták, hogy még soha nem érkezett hasonló kérés a hatóságokhoz. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy segíthessenek. Végül erre is lett megoldás.
Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a hatóságok által folyamatosan ellenőrzött, engedélyezett, kis kapacitású tejfeldolgozót kellett létesíteniük. Jelenleg itt napi három-öt liter tejet pasztörizálnak, de bíznak benne, hogy idővel növelhetik a mennyiséget. A gazdasszony különösen nagy becsben tartja ezt a létesítményt, és nagyon odafigyel a higiéniára, még a férjét sem engedi oda.
Különösen odafigyelnek a higiéniára a kis tejfeldolgozóban
Fotó: Beliczay László
Nekünk szerencsénk volt, hogy megnézhettük – a megfelelő védőfelszereléseket használva –, de kijelentette, hogy mi voltunk az utolsók, a továbbiakban senkit sem enged be.
Tovább beszélgetve Sorbán Camelia érdekességként azt is elmondta, hogy a székelyföldiek közül sokan érdeklődnek a szamarak húsa iránt is, hogy kolbászba tölthessék, így gondolkodtak abban is, hogy otthonukban gasztronómiai pontot hozzanak létre, ahol ebből is ízelítőt kaphatnak a majdani vendégek.
Érdemes tudni, hogy csikózás után napi hét-nyolc deciliter tejet ad egy kanca, ezt is mindössze négy-hat hónapig, utána egy évet kell várni, mire újra pároztathatják a jószágokat. A szamártejnek egyébként sok gyógyhatása van az egészségre – segíti a bőr regenerálódását, javítja az anyagcserét, potencianövelő, természetes gyulladáscsökkentő stb. –, legtöbben viszont köhögés ellen használják.
Egy szamár nagyjából hat-nyolc deciliter tejet ad naponta
Fotó: Beliczay László
Sorbán Camelia elmondása szerint legalább tíznapos kúrát kell beállítani a pozitív hatás eléréséért, napi egy decilitert fogyasztva a semleges ízű, zsírt mindössze egy százalékban tartalmazó tejből. Lényeges az is, hogy ez nem helyettesíti a gyógyszereket.
Természetesen tudni kell azt is, hogy sok laktózt tartalmaz, így nem ajánlják az erre érzékenyeknek. A felsoroltak miatt van az, hogy a tehéntejnél lényegesen drágábban, 43 lej/0,33 literes áron kínálják a szamártejet. Ez frissen két hétig, de lefagyasztva akár két-három hónapig is fogyasztható marad. Érdekesség, hogy sokan kávéba keverve vagy kakaós kávé formájában isszák.
A házaspár egyébként meglévő munkája mellett tartja a szamarakat, ám a hosszú távú elképzelés az, hogy Sorbán Camelia csak ezzel foglalkozzon. Az ő megítélése szerint ehhez azért még legalább három évnek kell eltelnie.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot november 9-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!