Születés (2019)
Európa számos pontján láthatók köztéri szobrai, mégis azt választotta, hogy egy eldugott székely faluban éljen. „Az ember meg kell határozza a saját helyét, amely jó esetben közel esik a forráshoz, amelyből táplálkozik, és amely ősei által a génjeibe is beépült, öröklődött. Nekünk itt Székelyföldön pedig elrendelt dolgunk van” – vallja Éltes Barna háromszéki képzőművész.
2022. április 09., 11:442022. április 09., 11:44
– Amennyire tudom, egészen érdekes története van a képzőművészettel való találkozásának…
– Valahol Szemerján történhetett, ez egy falu, amely Sepsiszentgyörggyel összeépült. Gyermekkoromban sokat voltam apai nagymamámmal, aki egy egyszerű, szemerjai varrónő volt. Ő a szemerjai báró, Bánffy Farkas kastélyában nevelkedett a báróné, Ujvárossy Ujvárossy Mariska mellett, mert a nagymamám nagyapja, vagyis az én ükapám volt az uradalomban a gazdatiszt.
A későbbiekben kezembe adott egy könyvet Van Gogh életéről, vele is ő ismertetett meg.
Fotó: Albert Levente
– Melyek a képzőművészeti pályájának jelentősebb stációi?
– A kezdőlökést tehát már Szemerján megkaptam, utána szinte kézenfekvően következtek egymás után a tanulmányaim, a budapesti egyetemi évek, majd 2004-ben a párizsi tanulmányutam, végül a hazatalálás, hogy a legfontosabbakat említsem.
Szép Szűz Mária, szentléleki kő (2020)
– Rögtön rá is kérdeznék erre a hazatalálásra: miért cserélte fel a nagyvárosi létet, az szakmai lehetőségeket egy kis háromszéki falura, Feldobolyra?
– Budapest nagyon jó hely, nagyon jó volt és mindig is jó ott lenni, sőt, még műtermet is ajánlottak a Rózsadombon.
Kérdezték tőlem is, hogy miért megyek haza a semmibe, na de pontoson ez a lényeg, ez a semmi ugyanis számomra a mindenség.
Stáció 1 (2017)
– Ha már székely táj: művészetével kapcsolatban általában kiemelik a szakralitást, a népiességet, a föld és az otthon szeretetét. Mi vitte ebbe az irányba, mi mozgatja meg?
– Az, hogy itt élek.
Lükő Gábor egyik könyve, A magyar lélek formái talán a legsokatmondóbb összefoglaló: a magyar léleknek ugyanis vannak formái, melyeken keresztül eljutunk a néprajzhoz, azon belül pedig a mindenek felett álló szakralitáshoz. Majdhogynem adják maguk, kapcsolódó fogalmak, és ezzel, úgy gondolom, meg is fogalmaztam a lényeget.
Stáció 2 (2017)
– Még milyen impulzusokat enged be a műveibe?
– Az ember nagyon sok hatással találkozik, ezt a mai kor természete hozza, de megint a néprajz adja meg erre is a választ.
Oltár (2018)
– Éltes Barna pedig több műfajban is alkot, térben és síkban egyszerre gondolkodik. Mikor fordul a festészethez vagy a szobrászathoz egy-egy mű megalkotásakor?
– Igen, több műfajban is dolgozom, viszont a téma szinte mindig ugyanaz. Az az érdekes, hogy most, amikor kezdek ezen gondolkodni, látom, hogy mikor síkban dolgozom, akkor is szobrászi problémákkal foglalkozom. Hiszen a földfesték gazdag színárnyalatai, amit használok, azok mind alá vannak rendelve a térnek, az arányoknak, a tömeg viszonyának. Ami viszont kizárólag szobrászi téma, mert soha nem a vonal és a szín játssza a főszerepet.
Szobor (2018)
– Főleg egy köztéri szobornál nagy a felelősség, sok szem látja a művet. A nem műteremlátogatók képi világát is el kell találni, szépérzékét fejleszteni. Hogyan gondolkodik erről?
– Erről röviden csak az a véleményem, hogy
Kapu 1 (2017)
– Hogyan tölti egy átlagos napját a műteremben? Hogyan töltődik fel?
– Ritka eset az, amikor egy teljes napot a műteremben vagyok. Munkáim elég gyorsan készülnek, igyekszem, hogy frissek maradjanak. Csak akkor dolgozz, ha van, mit csinálj, ha nem, hagyj békit, mert abból úgysem lesz semmi. Az alkotó ember akkor is dolgozik, ha sétál, mert közben jönnek az ötletek. A kikapcsolódás viszont lehet a családommal töltött idő, vagy ha a lovammal kimegyek az erdőre.
Erdő (2019)
– Jelenleg milyen tervek foglalkoztatják, hol állít ki legközelebb?
– Sűrű a program, nem panaszkodhatom, jelenleg Sepsiszentgyörgyön van egy kiállításom, jövő héten pedig szintén nyílik egy egyéni tárlatom a legújabb munkáimból. Magyarországon is van egy vándorkiállításon egy munkám, a jövő hónapban pedig Felvidékre, Révkomáromba hívtak. Ezzel párhuzamosan Magyarországon két alkotóval együtt állunk közönség elé, míg decemberben Budapesten lesz egyéni kiállításom.
Belső szerkezet (2016)
Éltes Barna 1981-ben született Sepsiszentgyörgyön, szülővárosában, a Plugor Sándor Művészeti Líceumban érettségizett, majd a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem festészet szakán szerzett oklevelet 2005-ben. Egyéni kiállításokkal már egyetemista kora óta jelentkezik, köztéri alkotásai Európa-szerte láthatóak. A háromszéki Feldobolyban él és alkot. Főbb díjai: Finta József-díj (2002, 2003), Utolsó Csepp Fesztivál Képzőművészeti díj, (Budapest, 2003), Nemzetközi Kőszobrász Biennále, fődíj (Vicenza, 2004), Derkovits Gyula-ösztöndíj (2005), Glatz Oszkár-díj, Magyar Képzőművészeti Egyetem (2005), a Hit és Szabadság kiállítás nívódíja, Erdélyi Művészeti Központ (2019).
Cikkünk eredetileg a Brassói Lapok, a Háromszék, a Krónika, a Nyugati Jelen, a Székely Hírmondó és a Székelyhon 16 oldalas irodalmi-kulturális mellékletének, az Előretolt Helyőrségnek legfrissebb számában látott napvilágot április 4-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!