Sokan kitettek a szennyezésnek. A közlekedés a városok egyik legfőbb zajforrása
Fotó: Jakab Mónika
„A zajos környezet mindenkire káros lehet” – hívta fel a figyelmet Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. A kolozsvári szakértővel a zajszennyezés veszélyeiről beszélgettünk.
2022. február 20., 13:452022. február 20., 13:45
Környezetünket nagyon sok veszély fenyegeti. A jól érzékelhető jelenségek mellett – mint például az erdőirtás vagy globális felmelegedés – akad olyan is, ami láthatatlan, ilyen a zajszennyezés, amely emberek és állatok számára is ártalmas. A szakma zajnak nevezi a különböző erősségű és frekvenciájú hangok keveredését. Rengeteg fajtája ismeretes, ezeket többféle szempontok alapján jellemezhetjük, például a zajnak az embereket zavaró különböző tulajdonságai mentén. Ezek alapján fontos a zaj intenzitásszintje és a benne előforduló hangmagasságok, valamint az időbeli lefolyása.
– húzta alá kérdésünkre dr. Néda Tamás egyetemi adjunktus, a Sapientia EMTE Környezettudomány Tanszék szakkoordinátora. Hangsúlyozta továbbá, hogy a zajos környezet mindenkire káros lehet.
A környezeti zajok mérésére úgynevezett zajszintmérő készüléket és az emberi fül érzékenysége szerinti skálát (dBA) használják.
A hosszabb ideig tartó, 80–90 decibel intenzitásszintű zaj maradandó halláskárosodást okoz, az ennél magasabb intenzitásszintek pedig alig pár óra alatt halláskárosodáshoz vezetnek.
Arra a kérdésre, hogy az országban melyek a leginkább zajszennyezett területek, a kolozsvári szakember elmondta, hogy Romániában minden nagyváros zajszennyezettnek tekinthető, ami elsősorban a közlekedésnek tudható be.
Eközben 22 millió ember esik áldozatul a vasúti forgalomból, 4 millióan a légi közlekedésből és kevesebb mint 1 millióan az ipari zajból származó szennyezésnek.
„Minden 100 000 lakost meghaladó városnak kötelezően zajtérképet kell készítenie négy különböző, állandónak tekinthető zajforrásra. Ezek a források a következők: közúti közlekedés, kötöttpályás közlekedés (vasút, villamos), légi közlekedés, ipar. A zajtérképeket nem zajmérés, hanem modellezés alapján kell készíteni” – részletezte dr. Néda Tamás. Hozzátette: ezek a térképek mutatják a négy zajforrásra külön-külön egy város átlagos zajterhelését.
„A térképek elkészülte után az értékeket össze kell hasonlítani a szabályozásban szereplő határértékekkel, és ennek alapján készítik a zajintézkedési terveket, vagyis azt határozzák meg, hogy melyek a városnak azon pontjai, ahol túlhaladás van, és milyen intézkedésekkel lehetne ezt lecsökkenteni. A helyzettől függően lehet aktív vagy passzív intézkedéseket hozni. Az előbbi esetében a zaj erősségét csökkentjük, ha lehetséges, míg a passzív intézkedések a zaj hatásainak a csökkentésére vonatkozik” – avatott be a részletekbe a szakember.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2002-ben elfogadott egy irányelvet a zajról (Directive 2002/49/EC), melynek fő célja, hogy az Európai Unióban egységesítse a zajprobléma tényleges megközelítését a standardok és a mérések oldaláról. Romániában is alkalmazzák az uniós irányelvet, ennek törvénybe emelését a 2005/321-es rendelet szabályozza.
Mint mondta, a zajszennyezés évente 12 ezer korai halálesetért felelős az Európai Unión belül, valamint 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez, azaz a szívizom valamely területének elégtelen vérellátásából eredő betegséghez járul hozzá. 22 millió embernek vannak emiatt idegproblémái, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.
Hogyan védekezzünk a zajszennyezés ellen? – szögeztük a kérdést az egyetemi adjunktusnak. „Kétfajta védekezés létezik. Az aktív védekezés a zajforrás emissziójának tényleges csökkentése: a forgalom redukálása, elterelése, sebességcsökkentés, kerékpáros közlekedés támogatása, repülőgépek lakott területeken kívüli elterelése. A passzív védekezés a zaj hatásának csökkentésére vonatkozik. Védőfalak alkalmazása, épületek zajszigetelése, nyílászárók – ablak, ajtó – zajszigetelőre való cseréje” – tanácsolta a zajszennyezésnek kitetteknek Néda Tamás.
Több mellkasi és lábsérüléssel került a besztercei kórházba az a férfi, akit hétfő délután medve támadt meg a Beszterce-Naszód megyei Sajószentiván közelében.
Medve támadt egy férfira a Beszterce-Naszód megyei Sajószentiván (Sântioana) közelében – közölte hétfő este a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Batthyány Magyar Alapítvánnyal és a Fiatalok Batthyány Körével az idén debütáló Nemzeti Emlékezet Sátorban várja az érdeklődőket a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Tusványoson.
Megóvás és adaptív újrafelhasználás kategóriában került be az Europa Nostra-díjat már elnyerő kolozsvári Szent Mihály-templom a díj közönségszavazásának jelöltjei közé.
Rekordot döntött az erdélyi Electric Castle zenei fesztivál résztvevőinek száma, az elmúlt hétvégén 274 ezren buliztak a bonchidai Bánffy-kastély területén – közölték hétfőn a szervezők.
A következő két hétben folytatódik a nyári meleg idő, olykor kánikulával, amelyet légköri labilitás és zivatarok válthatnak fel – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) július 22. és augusztus 4. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két viperát fogtak be a csendőrök a Kovászna város melletti Tündérvölgyben működő kemping területén.
Összetett állásplatformot hozott létre a hallgatók számára a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara (KGTK).
A jobboldali értékrendhez ragaszkodó, a másként gondolkodókkal is őszinte párbeszédre nyitott, több generációs rendezvényként kezdődik kedden Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.
Szakadékba zuhant hétfőn a Nyerges-hágón egy személygépkocsi, amelyben öten ültek, egyikük meghalt, négyen megsérültek.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)