2009. október 19., 05:022009. október 19., 05:02
A konferencia részeként harangozták be azt a szombat délutáni lábnyiki misét is, amelyen látványos gesztusok történtek az anyanyelvi misézést immár évtizedek óta hiába kérő csángók irányában. A román-magyar-latin nyelvű misét Petru Gherghel iaşi-i püspök koncelebrálta, aki a \"Dicsértessék a Jézus Krisztus\" és \"Isten hozta\" szavakkal magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek.
Az egyházi esemény azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a iaşi-i püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katolikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. A változás első jelei már a romániai katolikus püspöki konferencia október eleji szatmárnémeti tanácskozásán is megmutatkoztak. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: \"Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben tarthatnak magyar nyelvű miséket!\"
\"Magam is meglepődtem a fejlemények láttán - nyilatkozta a Krónikának Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A mise előtt ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, menynyire lesz sikeres az akció.\" Az elnök a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. \"Az egyházon belül kellene felkészíteni a nyitásra az embereket, hogy lássák: ma már nem ütközik ellenállásba, hanem bátorításra talál az anyanyelvi misézés\" - jegyezte meg Solomon Adrián. A csángószövetség elnöke ennek ellenére úgy fogalmazott, nem kell csodát várni a mostani gesztustól, hanem dolgozni kell azért, hogy az anyanyelvi misézés a mindennapok természetes részévé váljék Csángóföldön. Hozzátette, reményei szerint az elkövetkező időszakban gyakran kell találkoznia Petru Gherghel püspökkel. Ezt az egyházfőnek is jelezte.
Az anyanyelvi hitélet kapcsán a bákói Iulian Antonescu múzeum termében tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László a Krónikának elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpát-medencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Pogár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. Pogár Róbert szükségesnek találta, hogy a felek betartsák, amiben megegyeztek, és kölcsönösen határolódjanak el a sértő, szélsőséges kijelentésektől.
A moldvai megyékben mintegy 250 ezer római katolikus vallású személyt regisztráltak a legutóbbi népszámláláson. Tánczos Vilmos néprajzkutató becslése szerint 60 ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2001 májusában elfogadott 1521-es ajánlásában azt javasolta, a román állam biztosítsa a csángók számára az anyanyelv oktatásának a lehetőségét, a római katolikus egyház pedig tegye lehetővé, hogy a csángók anyanyelvükön hallgathassák a katolikus miséket, és templomi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. Azóta 21 moldvai településen indult el a csángók iskolai vagy iskolán kívüli magyar nyelvoktatása, az egyház viszont mindeddig elzárkózott a nyitástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok