2009. október 21., 09:152009. október 21., 09:15
Pert nyert Aurel Agache családja: a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság tegnap kihirdetett ítélete szerint a román államnak 25 ezer euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie az 1989 decemberében, Kézdivásárhely főterén meglincselt milicista családjának.
A strasbourgi bíróság döntése szerint a 12 éve húzódó idő túlságosan hosszadalmas egy normálisan működő igazságszolgáltatási rendszerben, ugyanakkor úgy ítélte, hogy a román állam procedurális szempontból megszegte az emberi jogok európai egyezményének az élethez való jogra vonatkozó cikkelyét, valamint a haláleset okának tisztességes kivizsgálására vonatkozó törvény paragrafusait. Az alperes román államot emellett 1000 eurós perköltség kifizetésére is kötelezték.
Mint ismeretes, Aurel Dionisie Agache, az 1989 decemberében meglincselt Aurel Agache milicista legnagyobb fia a rendszerváltást követően pert kezdeményezett Reiner Antal, Paizs Ottó, Konrád János és Héjja Dezső ellen, mert úgy vélte, az említettek felelősek apja haláláért. Agache, a post mortem ezredesi rangra emelt milicista 1989 decemberéig a kézdivásárhelyi milícia gazdasági osztályának volt a munkatársa, a rendszerváltás forgatagában azonban a céhes város főterén a népharag áldozatává lett.
A bukaresti legfelsőbb bíróság többévi börtönre ítélte a négy kézdivásárhelyi férfit, a strasbourgi bíróság azonban Reinert, Paizst és Héjját felmentette a bűnvád alól. A testület 2007 szeptemberében hozott döntése nemcsak erkölcsi, hanem anyagi jóvátételt is előirányozott: Paizs Ottó 4050 euró, Reiner Antal 3000 euró, Héjja Dezső 1050, Konrád János pedig 2000 euró kártérítésre jogosult a román államtól.
Reiner Antal nem érte meg, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletét kézbe vehesse: 2006 novemberében elhunyt. Paizs Ottót másfél héttel ezelőtt temették el Kézdivásárhelyen. Az október 20-i keltezésű bírósági döntés a köztudatban Agache-ügyként elhíresült történet utolsó felvonását is jelentheti: Paizs Ottó fia, Ferenc még kérheti Bukarestben apján utólagos, halála utáni rehabilitálását, ez viszont a 12 éve zajló per idején meghurcolt kézdivásárhelyieket nem boldogíthatja.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.