Mint mondta, legtöbben nem látnak kivetnivalót abban, ha a barátjuk elolvassa üzeneteiket, és helyénvalónak tartják, ha be kell számolniuk arról, mikor mit csinálnak, hol tartózkodnak. Az is kiderült, hogy főként a szélsőséges fizikai vagy szexuális támadást tekintik erőszaknak, a szóbeli és lelki bántalmazást kevésbé. Az erőszak jelenségéről általában véve úgy gondolkodnak, mint ami főként felnőttekkel történhet meg.

„A serdülőkorú lányok már létesítenek kapcsolatokat, amibe sok esetben a nemi élet is belefér. A velük folytatott munka során fogalmazódott meg bennem, hogy informálni kell őket: bizonyos dolgokat tudatosítani, a tévhiteket lerombolni. Ez leginkább egy prevenciós program keretében tud megtörténni” – mutatott rá a pszichológus.

Fazakas Ildikó szeretné, ha a fiatalok arra is választ kapnának, hogyan lehet elkerülni vagy kimenekülni egy hasonló jellegű kapcsolatból, kihez fordulhatnak szükség esetén. A résztvevők ugyanakkor a pozitív és negatív érzelmekkel való megküzdést is gyakorolhatják, megtudhatják, milyen tévhitekkel szokás igazolni az erőszakos viselkedést, illetve, hogy ezért ki a felelős, mikor számít magánügynek, és mikor helyénvaló a külső beavatkozás.

„A program aktualitását jelzi az is, hogy a nők elleni bántalmazás továbbra is világszintű jelenség, a felszámolásáért folytatott cselekvési tervnek pedig okvetlenül tartalmaznia kell a megelőzést. Elengedhetetlen, hogy figyelmet fordítsunk a kamaszkori, párkapcsolati erőszakra és annak következményeire” – hangsúlyozta Fazakas Ildikó.

Kamaszkor: fókuszban a másik nem

A fiatalkori bántalmazás tematizálása előtt érdemes a kamaszkori kapcsolatok alakulását megérteni. A szakember szerint ebben a korban jellemző egyfajta átmeneti elkülönülés, amely alapján úgy tűnhet, semmibe veszik egymást, valójában viszont a kamaszok egyik fő témája a másik nem. A 13–14 éves korosztálynál kialakulnak hosszabb-rövidebb románcok, de ezek többnyire a kézfogásban és a csókban merülnek ki, céljuk pedig a tapasztalatgyűjtés, felfedezni a másik nem gondolkodásmódját.

– mutatott rá a pszichológus.

Hozzátette, az online térben való jelenlét az érzelmeket „felgyorsította”, régebb az udvarlás hetekig, akár hónapokig is elhúzódott, a virtuális térrel azonban együtt jár egyfajta sürgetettség: mindenki folyton elérhető és azonnali szerelmet, intimitást akar. Mint fogalmazott, az online világ sajátossága az is, hogy a fiatalok hirtelen mindent szeretnének tudni egymásról, ez pedig nem a bizalmon alapuló szerelem sajátossága. „A szerelem alapját az elfogadás, a közös érdeklődési terület és a közösen végzett tevékenység képezi” – emelte ki Fazakas Ildikó.

A szakember szerint ezek a korai viszonyok sokkal jobban megragadnak az egyénben, az első szerelem élménye áthatóbb, viszonyítási alapként szolgálhat a későbbiekben. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a későbbi kapcsolatok sikeressége nem teljesen attól függ, hogy milyen élményekkel jöttünk ki az elsőből, minden sérülés, bántottság, még a legnehezebb kapcsolati tapasztalatok is felülírhatók, újragondolhatók.

– tette hozzá a szakember.

Szülők számára kissé nehezebb lehet a felismerés, a kamaszkori kapcsolatok nagy része ugyanis nem vállalt, a serdülők amúgy is törekszenek a különállóságra, a pszichológus szerint azonban egy-egy telefonbeszélgetésből fel lehet ismerni a jeleket, illetve akkor is, ha a kamasz, aki korábban szívesen részt vett a családi eseményekben, hirtelen zárkózottá válik, a kisírt szemek szintén árulkodóak lehetnek.

Az erőszakos viselkedést övező tévhitek

Fazakas Ildikó elmondta, a serdülők hajlanak arra az elképzelésre, hogy a bántalmazás főleg az iskolázatlan, szegény rétegek körében történik, a tévhitet a pszichológus rendszerint hamar le is rombolja: hangsúlyozta, ez bárkivel előfordulhat, nem korhoz, iskolázottsághoz és szociális réteghez kötődő jelenség.

„Hajlamosak olyan mondatokra, hogy „csak ideges volt”, vagy „a lányok kiprovokálják, hogy megverjék őket”, vagy „csak az ital miatt volt goromba”. Helyénvalónak tartják, hogy féltékenységből akár egy pofon is elcsattanhat” – mutatott rá a szakember.

Véleménye szerint a tabusítás, bagatellizálás azért történik, mert a szerelmes kapcsolatokat nem a realitás vezérli, így könnyen figyelmen kívül maradnak olyan tulajdonságok, amelyek esetleg nem tetszenek a partnerben. Ezenkívül a családból hozott minta is befolyásolhatja, hogy az egyén nem veszi észre a kapcsolati erőszak jeleit. „Szerepet játszhat a tehetetlenség érzése, a passzív viselkedés, az erőszakkal szembeni reakciók hiánya is, valamint az önhibáztatásra, a bűntudatra és a szégyenérzetre való hajlam, amelyek mind önértékelési problémákból fakadnak. Nagyon sok fiatal lány küzd ezzel” – hangsúlyozta.

Rövid és hosszú távú következmények

A szakember elmondta, nagyon nehéz meghatározni, mennyire potenciális áldozat egy serdülő lány, mint ahogy azt sem lehet tudni, milyen fiúba lesz szerelmes. Meglátása szerint azokban az esetekben, ahol az agresszió megjelenik valamilyen formában, de az áldozat felismeri, és ki tud lépni az adott kapcsolatból, nincs gond. A probléma ott kezdődik, amikor a serdülő a szófogadó szerepben ragad, és egyik bántalmazó kapcsolatból a másikba lép, hosszú távon pedig kialakul egy viselkedésrepertoár. Mint mondta, abban az esetben, amikor az illető találkozik a jelenséggel, de még bizonytalan, nem tud mit kezdeni a helyzettel, kezdetben megjelenhetnek az alvási zavarok, az ingerlékenység, a koncentrálási nehézségek, a döntésképtelenség, illetve a tanulmányi teljesítmény is romolhat.

„Ha így alakítom 17 évesen a kapcsolatom, majd 20, 25 és 28 évesen is, előszobája lehet annak, hogy olyan nővé cseperedjek, aki huzamosan áldozat lesz. Sokszor nehéz kilépni az elfogadhatóbbnak tűnő, enyhe formák esetében. De ha hiányzik a nemet mondás képessége, és elfogadom az enyhe, majd az egyre durvább formát, könnyen el lehet jutni addig, hogy áldozattá váljak” – nyomatékosította a pszichológus. Úgy összegzett, ezen a ponton ér össze a fiatalkori és felnőttkori bántalmazás témája, és reméli, a hasonló prevenciós programok segítenek felismerni, ha valaki nem megfelelő kapcsolatban van.

korábban írtuk

Tavalyhoz képest nőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma

Az idei év első tíz hónapjában 13,4 százalékkal 40 691-ről 46 127-re nőtt a családon belüli erőszak körébe tartozó bűncselekmények száma Romániában az előző év azonos időszakához képest.