Grodnóban a szépen felújított, nemrég átadott régi várat Báthory-kastélyként emlegetik a helybeliek és a történelemkönyvek
Fotó: Ábrám Zoltán
A mai Fehéroroszország nyugati részén fekvő Grodnóban 1586. december 12-én, 53 éves korában váratlanul elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg. Üstökösként tűnt fel, meteorként távozott.
2021. december 12., 12:242021. december 12., 12:24
2021. december 12., 14:052021. december 12., 14:05
Akkoriban Európa legnagyobb kiterjedésű országa felett uralkodott, mai fehérorosz, ukrán és orosz területek is fennhatósága alá tartoztak. Nagy hadvezér, európai léptékben jelentős államférfi, humanista egyetemalapító volt. Korai halála miatt nem sikerült közép-európai egységfrontot felállítania mind a török, mind a Habsburg-terjeszkedés meggátolására, és azon politikai tervét sem tudta megvalósítani, hogy Lengyelország, a török és a Habsburg alól felszabaduló Magyarország és Erdély közös államszövetséget alkosson.
Mivel nemrég személyesen halálának helyszínén, Grodnóban jártam egy Erasmus oktatói ösztöndíjat elnyerve, jelen írásomban Báthory István grodnói emlékeire, a városlakók emlékezetére szeretném irányítani a figyelmet. Arra, hogy a mintegy háromszázötvenezer lakosú városban mennyire élő az itt elhunyt király. Mondhatnám: nincs még olyan város, olyan település, amely ennyire „báthorys” lenne.
Nem véletlen, hogy Báthory István élete utolsó napjait Grodnóban töltötte. Sokat tartózkodott itt, kedvence volt az akkori középkori város, itt építtette fel reneszánsz stílusú palotáját (Batorievka), és észak-itáliai reneszánsz stílusban felújíttatta a várat. Báthory lengyel-litván uralkodása főleg harcban telt el, örök honvágyban, nagy távolságra szülőföldjétől.
Az eredetileg 11. században épült kastély bejárati kapuja felett a Báthory-család sárkányfogas címerével „kettéválasztott” felirat ékeskedik jól olvashatóan: STEPHANUS D.G. REX. POL. M.D. LIT. Felette a lengyel-litván perszonálunió koronás címere. A díszes vaskapun két SB koronás monogram látható. A kaputorony belső díszítéseként, a kapu két oldalán egy-egy falfestmény, mindkettőn jól kivehető Báthory István bajuszos, szakállas, kócsagtollas délceg alakja. Előbbin páncélban, a földön megtámasztott karddal a sárkányfogas címerről felismerhető vezérsátor előtt hadvezérei körében. Utóbbin lóháton, kezében lándzsával vadászat közben, itt már a háttérben, mivel az előtérben a hajtók, kutyák és egy gyönyörű szarvas. Számunkra, magyaroknak talán maga a csodaszarvas.
A 11. században épült grodnói kastély bejárati kapuja felett a Báthory-család sárkányfogas címerével „kettéválasztott” felirat ékeskedik jól olvashatóan: STEPHANUS D.G. REX. POL. M.D. LIT.
Fotó: Ábrám Zoltán
A Báthory-kastélyban az Állami Történelmi és Régészeti Múzeum kiállítótermei látogathatók. Az egyes termekben érintős képernyőn lehet információkkal gazdagodni, de csak kizárólag oroszul. A számomra lassan betűzhető szavak közül keveset értek meg, de igyekszem megtalálni azokat a részeket, ahol azt írja, hogy: БаторыЯ. A szövegbeli említéseken kívül Stefan Batory képe, róla készült festmények, bronzplakett, kis lovas szobra, koronázási jelvényeinek a másolata, térképek, korabeli tárgyak, a pszkovi csatában használt zászló, hajdúöltözet, általa kiadatott könyv és egyebek. Az érintős képernyőn részletes, képekkel illusztrált leírások a korról, életéről, sőt haláláról is, naponkénti leosztásban élete utolsó napjairól, az 1586. december 7-12 közötti időszakról.
A fekete márványtábla alján születésének és halálának az időpontját és helyszínét olvashatjuk, közöttük a sárkányfogas családi címerrel. A latin betűs, lengyelül írt templomtörténetet böngészve kivehető, hogy Bátori István király 1585-ben pénzt adományozott templomépítésre és jezsuita kollégium létrehozására. Váratlan halála meggátolta azon elképzelését, hogy Vilnius és Kolozsvár után Grodnóban is egyetemet alapítson, sőt a templomépítés is elhúzódott.
Napjainkban a Marx Károly utca sarkán levő Szent Ferenc templom folytatásában, központi helyen van a Bátori utca (vulica Stefana Batoryja). A templommal átellenben, a két utca sarkán van a Bátori-ház (Batorievka), kicsit odébb pedig vendégeit várja a Bátori-kávézó és a Bátori-üzlet, ahol Bátori-nylontasakot kap a kedves vásárló a Bátori feliratú fejfedőt viselő eladóktól. És mindez nem álom, mint az szülőhelyén lenne, hanem a teljes valóság! A fehéroroszok, a grodnói lakosok egykori vezetőjüket, a nagy megbecsülésnek örvendő Báthory István uralkodót nemcsak dicső királyuknak tartják, hanem szeretettel viszonyulnak emlékének a felidézéséhez. A város múzeumai, a történelemkönyvek megadják a neki kijáró tiszteletet.
Martin Kober festőművész portréja Báthory Istvánról
Fotó: MARTIN KOBER (1550 K.–1598) FESTMÉNYE (1583): BÁTHORY ISTVÁN LEN
Halálát követően Báthory Istvánt a 14. században épített grodnói főtemplomban (Fara Vytautas) ravatalozták fel, és temették el, de rövid idő múlva, 1588-ban a krakkói Wawelba helyezték örök nyugalomra a legmegbecsültebb lengyel királyoknak kijáró pompával. Sírja zarándokhely, kiemelten a magyar és a lengyel emberek számára. Annál szomorúbb adalék, hogy Báthory egykori ravatalozási-temetési helyszínét, Grodnó legrégebbi templomát 1961-ben az embertelenül ateista szovjet rendszer lebontatta.
Középen márványtábla, cirill írással és évszámokkal, egyfajta történelmi áttekintésül: 1392-1804 között katolikus templom, 1804-1920 között (a cári uralom idején és még pár esztendeig) pravoszláv templom, 1920-1961 között újból római katolikus templom.
Fotó: Ábrám Zoltán
Ennek az emlékműnek a talapzatára helyeztem el a megemlékezés virágát – a magam és jelképesen az erdélyi magyarság nevében – az itt elhunyt, ide felravatalozott és először ide eltemetett kiemelkedő erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg tiszteletére.
Kolozsvár templomaiban egymást érik az egyházzenei rendezvények, amelyek keretében kortárs szerzők műveit adják elő. A hétfő késő délutáni Farkas utcai hangverseny igazi zenei csemegét kínált a templomot zsúfolásig megtöltő közönség számára.
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvárért-díjat, melyet hétfőn este adtak át a kincses város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben az ország legtöbb régiójában, de légköri instabilitással terhelt időszakokra is számítani lehet.
Bár a mondás szerint hétfőn még a fű se nő, a kincses város Főtere már a déli órákban megtelt élettel, perdülő szoknyákkal és koppanó csizmák hangjával. Videóban mutatjuk.
Derűlátók a regionalizmus térnyerése tekintetében a TEUS – Transilvania Noastră – Erdélyünk – Unser Siebenbürgen regionalista egyesület tagjai, akik a Kolozsvári Magyar Napok keretében fejtették ki véleményüket a transzilvanizmusról.
Egy személy életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek hétfőn egy Máramaros megyei közlekedési balesetben.
Ismét leállították a termelést az egyetlen romániai műtrágyagyárban, a marosvásárhelyi Azomureșben – írja az Economedia.ro gazdasági portál.
Frissítette az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat, amelyek hétfőn és kedden is érvénybe maradnak az ország nagy részén.
Református gyülekezeti házat avattak vasárnap a Kolozs megyei Búzában – a mezőségi falu 440 lelkes református gyülekezete magyar állami támogatással épített új gyülekezeti otthont a 2006-ban felszentelt temploma mellé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!