Nehézkes romaintegráció

„A lakosság-nyilvántartás és az egészségügyi ellátás szempontjából lenne a legfontosabb az önkormányzati romaügyi referensek munkája. Sok roma gyereknek nincs keresztlevele, és vannak olyan orvosok, akik visszautasítják a romák ellátását." - mondta a Krónikának Iuonas Árpád, a Szatmár megyei Zurale Terne romaszervezet alelnöke.

Végh Balázs

2010. március 03., 09:162010. március 03., 09:16

„A lakosság-nyilvántartás és az egészségügyi ellátás szempontjából lenne a legfontosabb az önkormányzati romaügyi referensek munkája. Sok roma gyereknek nincs keresztlevele, és vannak olyan orvosok, akik visszautasítják a romák ellátását. Az ő érdekeiket is kell képviselnie valakinek helyi és megyei szinten egyaránt” – sorolta a Krónikának Iuonas Árpád, a Szatmár megyei Zurale Terne romaszervezet alelnöke mindazokat a problémákat, amelyekkel Szatmár megye mintegy 27 ezer roma nemzetiségű lakosának nap mint nap szembesülnie kell, s amelyek orvoslásában nyújthatnának segítséget az egyébként törvény által is megkövetelt szakreferensek alkalmazása a városi és községi tanácsokban.

Gheorghe Covaci, a Szatmár megyei prefektúra kisebbségekért felelős megbízottja elmondta, a 2001/430-as törvény értelmében a számottevő roma lakossággal rendelkező településeken kötelező romaügyi referenst alkalmazni, eddig Szatmár megyében azonban mindössze 13 önkormányzat tette ezt meg. Nem lehet azonban az elöljárókon számon kérni a törvény alkalmazásának elutasítását – sorolta panaszait Covaci –, mivel a jogszabály nem tartalmazza a lehetséges szankciókat.

„Egyszerűen nem vonható felelősségre az a polgármesteri hivatal, amely nem tesz eleget ennek a kötelezettségének” – hangsúlyozta a prefektus tanácsadója, kitérve arra is, hogy a törvény értelmében a polgármesteri hivataloknak egy helyiséget kell biztosítaniuk a község-, illetve városházán. A berendezések és bérek biztosításában pedig segít az a projekt, amelynek keretében a referensek első két munkaévükben európai uniós támogatásból kapnák bérüket. A 2008 és 2011 között futó programban országos szinten 210 roma személyt (50 százalékuknak kötelezően nőneműnek kell lennie) alkalmaznak kísérleti jelleggel ebben a munkakörben.

A terv kivitelezését Románia 42 megyéjében a prefektúrák bonyolítják le, anyagi hátteret pedig az Országos Roma Ügynökség (ANR) és az Országos Közigazgatási Intézet (INA) közösen biztosít uniós forrásokból. Szintén ebből a forrásból fizetik két évig a referensek munkáját, ám azután az önkormányzatoknak még legkevesebb egy évig kötelességük foglalkoztatni a referenseket.

Az első két évben a referenseket az ország erre kijelölt 8 regionális központjában rendszeres továbbképzésre és tapasztalatcserére hívják, így biztosítva szakmai fejlődésüket. A program keretében Szatmár megye területén eredetileg 5 ilyen személy alkalmazására lett volna lehetőség, végül az országos elosztásnál 6 helyet kaptak. „A pályázathoz kiválasztott önkormányzatokon kívül azonban csak 7 olyan településről van tudomásunk, amely saját költségén alkalmaz roma szaktanácsadót” – tette hozzá Covaci.

Akadozó együttműködés

A Szatmár megyei települések polgármesterei közül voltak, akik visszautasították a romaszakértők alkalmazását. „Az eredetileg kiválasztott önkormányzatok közül kettőben nem sikerült egyezségre jutnunk a helyi vezetéssel, így módosítottunk a terven, és a projektet Szatmárnémetiben, Avasfelsőfaluban, Turcon, Szaniszlón, Ákoson és Mikolában indítottuk el” – számolt be a sikerekről Covaci, aki szerint Erdődön és Tasnádon egyelőre nincsen romaszakértő, pedig ezekben a városokban nagyszámú roma kisebbség él.

A prefektúra tanácsadója úgy gondolja, azért alakult ki ez a helyzet, mert vagy nem sikerült megfelelő embert találni a meghirdetett állásra, vagy a település vezetősége nem értett egyet a programmal, esetleg a jelentkező személy nem bizonyult megfelelőnek. „Számomra, és az általam irányított település számára az a legelőnyösebb, ha helybéli roma látja el ezt a feladatot. A meghirdetett helyre ketten is jelentkeztek, de egyikük sem volt idevalósi, így betöltetlenül hagytuk a helyet. Van a tasnádi roma közösségben is olyan személy, akinek megvan a megfelelő iskolázottsága, és alkalmas a feladatra” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Véron András polgármester.

Kevés a diplomás roma

A szabályozás értelmében legkevesebb érettségivel rendelkező romák lehetnek önkormányzati megfigyelők. „Két településen egyetemet végzett roma látja el ezt a feladatot, a többi helyen pedig érettségizetteket alkalmaztak. Fontos szerepük van, hiszen ők tartják a kapcsolatot a romák és az önkormányzat között” – véli Gheorghe Covaci, aki úgy tudja, a törvény első változata szerint kifejezetten az illető településről kellett származnia a szakreferensnek, de mivel nagyon kevés a diplomás roma, ezért a kormány lehetővé tette, hogy máshonnan érkezetteket is alkalmazhassanak. „Igyekeztünk a települések szűkebb környezetében találni megfelelő embert, mert így az illetőnek kevesebbet kell utaznia, és messzebbről érkezőknél jobban ismeri a térségben élők gondjait” – jelenttette ki Covaci.

Nem érdeklődnek a munka iránt

A kormánybiztosi hivatal munkatársai és a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség szakemberei rendszeresen, két-három havonta munkaerő-toborzó karavánokat szerveznek. „Kimegyünk a roma közösségekhez, és személyesen világosítjuk fel őket a számukra elérhető munkalehetőségekről. Az a legnagyobb gond, hogy borzasztóan kicsi az érdeklődés a toborzók és a felkínált munkahelyek iránt, pedig olyan település is van, ahol az utóbbi 4-5 hónapban nem kapták meg a szociális segélyt, mert az illető önkormányzatnak nincs rá fedezete” – fogalmazott Covaci, aki szerint a legtöbb esetben a köztisztasági vállalatok és a városi virágkertészetek alkalmaznak romákat.

„A polgármesteri hivatalok csak nagyon kevés esetben vesznek fel roma munkaerőt. Leginkább a nekik alárendelt szolgáltató cégek alkalmazzák őket, vagy a szociális juttatások miatt kötelezően ledolgozandó órák miatt alkalmazzák. Az említett projekt jó alkalom lehet a változtatásra” – fűzte hozzá a megyei köztisztviselő.

Hiánypótló szakemberek

Iuonas Árpád, a Szatmár megyei Zurale Terne roma szervezet alelnöke szerint is nagy szükség lenne a roma önkormányzati referensekre. „Ezek az emberek segíthetnének a személyi papírok igénylésében, az egészségügyi szolgáltatás megszervezésében. Egyik napról a másikra nem lehet megoldani azt a temérdek problémát, de talán évek múlva megoldás születhet néhány égető kérdésben” – fejtette ki az érdekvédelmi szervezet vezetőségi tagja. A szervezet olyan fiatal diplomás romákat tömörít, akik tudásukkal közösségük tagjait segítenék. Iuonas szerint szinte valamennyi Szatmár megyei településre kellene egy roma szakértő, hiszen majdnem mindenhol él olyan roma közösség, amely komoly problémákkal küzd.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata

Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.

Hőség ront a fél országra
Hőség ront a fél országra
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

2025. június 23., hétfő

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium

A Krónikához eljuttatott tájékoztatásában a magyar honvédelmi minisztérium közli: nem tartja megfelelőnek az aradi Alsótemetőt a Románia területén nyugvó magyar világháborús hősök földi maradványainak központi temetője létrehozása céljából.

Nem tartja megfelelőnek az aradi helyszínt hősi temetőnek a magyar honvédelmi minisztérium
2025. június 22., vasárnap

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt

A Kilyént képviselő Varga Mátyás nyerte Rover Gidran Rozi nevű lovával a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta 14. alkalommal megrendezett székelyföldi kvalifikációs előfutamát vasárnap a háromszéki Maksához tartozó Óriáspince-tetőn.

Kilyén lovasa nyerte a Székely Vágtát, amelyen súlyos baleset történt
2025. június 22., vasárnap

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság műszaki megoldásokat azonosított a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma közép-, illetve rövidtávú rendezésére – jelentette be vasárnap Barabási Antal-Szabolcs, Maros megye prefektusa.

Megoldásokat azonosítottak a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja által okozott probléma megoldására
2025. június 22., vasárnap

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét

Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.

Kitüntette az ortodox egyház Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldön elfogott expolgármesterét
2025. június 21., szombat

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban

Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.

Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
2025. június 21., szombat

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében

Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.

Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
2025. június 21., szombat

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken

Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).

Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát