„Próbáljuk elmagyarázni, kikényszeríteni, de nem sikerülhet, ha nincs világos törvényi szabályozás” – idézte az elöljárót az Agerpres. Ovidiu Șoaită szerint módosítani kellene a törvényeket, hogy az értékes épített örökséggel bíró településeken csak a kulturális igazgatóság jóváhagyásával lehessen fejlesztéseket véghezvinni.

Az elöljáró úgy vélte, a napelemeket az udvarok, kertek napos oldalán is fel lehetne állítani, káros lenne, ha a házak cseréptetőire, a legláthatóbb helyekre kerülnének. A napkollektorok ily módon a település turisták által leginkább látogatott pontjairól, a parasztvárból, az erődtemplom tornyából és a környező dombokról is láthatók lesznek – figyelmeztetett. Hasonló problémára hívta fel a figyelmet korábban Deák-Székely Szilárd, Torockó polgármestere is, amikor a májusi Hungarikum ünnepen az Europa Nostra-díjas épített örökségére büszke település fejlesztésről beszélt. Elmondta, hogy a Fehér megyei magyar községben napelemekkel tennék energiatakarékossá a középületeket, de meg kell találniuk ennek módját, hogy a fejlesztés ne ártson az értékes épített örökségnek.

Az országban hatalmas érdeklődés övezi a környezetvédelmi minisztérium napelemprogramját, az idei Zöld Ház program regionális támogatási kerete valamennyi fejlesztési régióban nagyon rövid idő alatt elfogyott, a Székelyföldet is magába foglaló regionális keret – ahova Brassó és Fehér megye is tartozik – három perc alatt merült ki. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter korábban közölte, idén minden eddiginél nagyobb – 1,75 milliárd lejes – költségvetést biztosítanak a napelemprogramra, hiszen az RMDSZ prioritása, hogy támogassa a családokat az energiaszámlák csökkentésében. A pályázati keretből 87 ezer házra kerülhet napelem.