2009. október 22., 09:332009. október 22., 09:33
Történetek Magyarországról címmel jelentős magyarországi társadalmi elemzők erdélyi előadás-sorozatát szervezte meg ezekben a hetekben a csíkszeredai Magyar Főkonzulátus, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja.
Kéri László és Stumpf István után Lengyel László közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója tart előadást több erdélyi városban. Marosvásárhelyen kedden délután Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztője és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi tanár, filozófus beszélgetett a vendéggel népes közönség előtt.
Szabó Béla főkonzul bevezetőjében jelezte: Lengyel László látogatásáról azt is tudni kell, hogy a százötven évvel ezelőtt született nagy mesemondónk, Benedek Elek dédunokája. Erdélyi körútja során a Benedek-emlékhelyeket is felkeresi. Lengyel László kijelentette, hogy Erdélyben itthon van, hiszen gyerekkorában a nyarakat Kisbaconban és Kolozsváron töltötte.
A közgazdász-politológus a tőle megszokott éleslátással, oldott stílusban vont párhuzamot a romániai és a magyarországi politikai-gazdasági helyzet között. Messziről, az 1960-as évektől indított. Szinte matematikai pontossággal vezette le azt a folyamatot, amelynek eredményeként a magyarországi lakosok, a „homo kadaricusok” zöme elégedetlen a mai anyaországi állapotokkal.
„Az 1960-as évektől kezdve a magyarországiak anyagilag egyre konszolidáltabb állapotba, viszonylagos jólétbe kerültek. Volt egy kis házuk vagy lakótelepi lakásuk, kiskertjük, esetleg kis nyaralójuk, Trabantjuk” – részletezte az előadó. Mint mondta, a rendszerváltás után körülbelül egymillióan váltak munkanélkülivé, mert megszűnt a keleti piac, és a nyugatiaknak sem kellett már a gyenge minőségű magyar termékek zöme.
Romániában egészen más volt a helyzet, hiszen a létért folyó küzdelemnél, a hajnali sorbaállásoknál mégiscsak könnyebb lett a megélhetés, s bár a kialakult társadalom nem felel meg az elvárásoknak, mégis kisebb mértékű a csalódottság. Lengyel László szerint Magyarországon a rendszerváltás utáni első években kozmikus gyorsasággal kialakult a jogállam, létrejöttek annak pillérei: a parlament, a független Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, a pártsemleges közszolgálati rádió, televízió.
Később azonban ezek függetlenségét fokozatosan megnyirbálták, egyes intézményekét meg is szüntették: megroppant a rendszer. Romániában viszont húsz év alatt sem épült még ki a jogállam, vélte az előadó. A magyarországi társadalomnak a határon túl élő magyar közösségekhez való viszonyát sommásan így jellemezte: „a budapesti a szívére veszi a határon túli magyarok gondjait, de a vállára nem”.
A gazdasági helyzetről szólva az előadó kijelentette: a világválság után minden átrendeződik majd térségünkben. Úgy vélte, nincs esélye a regionalizálódásnak, az autonóm térségek, közösségek megerősödésének. „A válság nem kedvez az autonómiának, inkább állami centralizálási folyamatoknak leszünk majd tanúi” – jósolta Lengyel László.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.