2011. szeptember 19., 08:122011. szeptember 19., 08:12
„Alapítványunkról köztudott, hogy mindig próbál valamit a közösségnek visszaadni, annak ellenére, hogy országos adományozó alapítvány vagyunk. Így időnként egy-egy kiadvánnyal, programmal próbálunk valamit adni a közösségnek” – jelentette ki Potoczky. Daczó Dénes és Daczó Katalin újságírókkal egyeztetett az alapítvány vezetője, így készült el másfél év alatt az egyik DVD-n szereplő nagyfilm, illetve a második lemezen megtalálható 77 filmklip.
„Bár 2010 májusában forgattuk a filmet, ma is nézhető, mert úgy próbáltuk kiválasztani a bemutatott helyszíneket, értékeket, hogy legyen benne változó, de legyen benne örök is” – fogalmazott a bemutatón Daczó Katalin. Az ötlet tulajdonképpen a két újságíró fejéből akkor pattant ki, amikor magyarországi barátaik látogatták meg őket, és gondolkodtak, hogyan mutathatnák be nekik Csíkot. Daczó Katalin ugyanakkor rámutatott, a filmmel és a könyvvel próbáltak helyükre tenni különböző tévesen ismert adatokat, utalt itt a nyerges-tetői emlékműre, amely csata kapcsán több száz halottról szoktak beszámolni, holott csupán 4 csíki és 4 háromszéki áldozata volt. A 77 értékképet bizonyos csoportosítás szerint jelenítették meg: épített örökség, természeti kincsek, történelmi emlékhelyek, borvizek és a csíki legek – egyebek mellett Csíkszereda mint Csík legnagyobb városa, Kotormány, Csík legkisebb települése, a szépvízi víztározó mint a legnagyobb víztározó Csíkban, a jégkorong mint a legkedveltebb csíki sport.
A nagyfilm (64 perc) egyik jellegzetessége, hogy nem volt előre megrendezve, úgy forgatták, hogy vágható legyen, és összeálljon belőle a film. „Ennek kapcsán számomra is lehetőség adatott arra, hogy felfedezzem Csíkot, mert először jártam például az Egyes-kőnél vagy az Olt forrásánál, így bízunk benne, hogy akik végignézik, kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressék Csíkot” – mondta Daczó Dénes. A Csíki kóstoló című kiadványban rövid leírások szerepelnek három – magyar, román, angol – nyelven bizonyos helyszínekről, értékekről, amelyeket Kristó Róbert fotós által készített képekkel színesítettek. „Olyan fotók szerepelnek a könyvben, hogy sokan belelapozva talán megkérdőjelezik, hogy minden fotó Csíkban készült” – fogalmaztak a könyv szerkesztői. A kiadványt egyelőre a Polgár-Társ Alapítvány székhelyén vásárolhatják meg az érdeklődők.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.