2011. szeptember 19., 07:442011. szeptember 19., 07:44
Az ülésen három prioritást szögeztek le, amelynek szellemében a következő hónapokban tevékenykedik az újonnan alakult magyar párt, illetve a nemzeti tanács. A döntés szerint hangsúlyt fektetnek a magyarságtudat erősítésére, arra hogy a közelgő népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak; fellépnek a ciántechnológiás bányanyitás ellen; népszerűsítik, továbbgondolják a Mikó Imre-tervként közzétett gazdasági fejlesztési tervet.
„Az öröm pillanatait éljük, de beszélnünk kell további terveinkről is” – hangsúlyozta felszólalásában Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke, kifejtve, hogy a borzonti találkozón lényegében az EMNT–EMNP egymáshoz való viszonyát tisztázták. Mint magyarázta, erős mozgalom nélkül nem jöhetett volna létre a párt, de a mozgalom sem érheti el a céljait a párt nélkül. Kifejtette: mára az RMDSZ elveszítette erős mozgalmi hátterét, az MPP-nek pedig ilyen nem is volt, az erdélyi magyarság jövője szempontjából viszont meghatározó az autonómiatörekvések sikerre vitele. Emiatt az újonnan alakult párt rövid távú céljai közé sorolta a népszámlálás kérdését.
„A népszámlálás eredménye főleg az olyan településeken lényeges, ahol kockázatos, hogy a magyarság aránya alig éri el a 20 százalékos küszöböt” – magyarázta Zatykó Gyula partiumi ügyvezető elnök, kifejtve, hogy a közeljövőben partnerszervezeteikkel közösen igyekeznek eljutni minden háztartásba, ezáltal is erősítve a magyarságtudatot, és felhívni a figyelmet a kérdőívek helyes kitöltésére.
Az EMNP gazdasági programját is képező Mikó Imre-tervet Papp Előd, az EMNT alelnöke ismertette, kifejtve, hogy erős gazdaság nélkül nincs autonómia. Mint magyarázta, a következő hónapokban Erdély nagyobb városaiban találkozókat szerveznek, ahol ismertetik a vitaindító, Széchenyi-terv alapján összeállított projektet, amelyet majd a közösségekkel való találkozások után véglegesítenek.
„Az EMNT és EMNP egyértelműen ellenzi a ciántechnológiás bányanyitást” – szögezte le felszólalásában Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke, kifejtve, hogy az utóbbi időkben bebizonyosodott, nincs biztonságos technológia veszélyes anyagok használata esetén. Mint magyarázta, a verespataki bányanyitást ellenzők most erős partnerre találnak az EMNP-ben, ugyanis a parlamenti pártok közül egyik sem állt ki határozottan a ciántechnológiás bányanyitás ellen.
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.