Emlékhelyek létesítésével segítik elő a hittérítő szerzetes boldoggá avatását

emlékhelyek

Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08

2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35

A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.

Csaba testvér Kelemen Didák tudásszomját, a tanulás iránti elkötelezettségét, emberbaráti szeretetét emelte ki a szentbeszédben követendő példaként a mai ember számára.

A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:

szervezetük 30 éve azon dolgozik, hogy az 1683-ban Baksafalván – a mai Kézdialmáson – született Kelemen Didák életműve minél szélesebb körben ismert legyen, kultuszát Magyarországon és a határon túl is terjesszék.

„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.

Idézet
A boldoggá avatáshoz a posztulátor atyák szerint az szükséges, hogy a tisztelete élő legyen, minél több helyen emlegessék, ismerjék és terjesszék az életművét. Mi ezen dolgozunk, hogy ezt a szolgálatot teljesítsük, a boldoggá avatását azzal segítsük, hogy az életművét megismertetjük minél több helyen. Boldog vagyok, hogy az aradi Páduai Szent Antal-templomban is lett domborműve, melyhez hasonlót a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban is elhelyeztünk” – folytatta Várhelyi Krisztina.

Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.

Böjte Csaba a rendezvény végén érdeklődésünkre felhívta a figyelmet a néhai szerzetes kitartására.

„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.

Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).

Idézet
Szegeden templomot alapított, elindult Pest felé, és útban Miskolcon meglátta annak a vidéknek a nyomorúságát. Tudta, hogy a tudás, a tanulás teheti az embert gazdagabbá, emelheti ki abból a mélységes szegénységből, s ezért nemcsak templomokat, kolostorokat épített, hanem iskolákat hozott létre, s ezért benne mint pedagógust, mint ferences szerzetest, katolikus papot, olyan embert tisztelünk, akire fölnézhetünk. Jó, hogy népünknek vannak ilyen példaképei, akikre felnézhetünk” – folytatta Böjte Csaba.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést
2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek