Emlékhelyek létesítésével segítik elő a hittérítő szerzetes boldoggá avatását

emlékhelyek

Böjte Csaba ferences szerzetes megáldja a domborművet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Emlékhelyet avattak Kelemen Didák tiszteletére az Arad-belvárosi minorita templomban. A háromszéki származású, egyház- és iskolaszervezői tevékenységének java részét a mai Észak-Magyarországon kifejtő néhai szerzetes és tudós háromszáz évvel ezelőtt Aradon is megfordult, a ferencesek egy korábbi templomában. Az emlékhelyek kialakításával, Kelemen Didák szellemi örökségének ápolásával a folyamatban lévő boldoggá avatását szeretnék segíteni.

Pataky Lehel Zsolt

2024. szeptember 30., 19:082024. szeptember 30., 19:08

2024. szeptember 30., 21:352024. szeptember 30., 21:35

A városi minorita rend és a miskolci székhelyű Éltető Lélek Alapítvány közreműködésével helyezték el a hétvégén az Arad-belvárosi Páudai Szent Antal Római Katolikus Plébániatemplom előcsarnokában a Kelemen Didákot ábrázoló bronz domborművet. Az ünnepi szentmise főcelebránsa az Erdély-szerte gyermekotthon-hálózatot működtető Böjte Csaba ferences szerzetes volt, de több minorita testvér, illetve világi pap is szolgált az istentiszteleten.

Csaba testvér Kelemen Didák tudásszomját, a tanulás iránti elkötelezettségét, emberbaráti szeretetét emelte ki a szentbeszédben követendő példaként a mai ember számára.

A szentmise végén Gyulai Éva miskolci történész, a Kelemen Didák-életút kutatója, Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány vezetője és Máger Ágens miskolci képzőművész, a dombormű készítője fejezte ki háláját, amiért ez az esemény létrejöhetett.

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Ünnepi szentmise előzte meg az emlékhely avatását

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A leleplezett és megáldott domborművet megkoszorúzták a minorita rend miskolci, több romániai és lengyelországi tartományának képviselői, a miskolci Kelemen Didák Kollégium pedagógusai és diákjai, az aradi Kölcsey Egyesület és az RMDSZ helyi szervezetének vezetői. Várhelyi Krisztina, a műalkotást Aradnak adományozó alapítvány vezetője a Krónikának elmondta:

szervezetük 30 éve azon dolgozik, hogy az 1683-ban Baksafalván – a mai Kézdialmáson – született Kelemen Didák életműve minél szélesebb körben ismert legyen, kultuszát Magyarországon és a határon túl is terjesszék.

„Erdélyben és Észak-Magyarországon fejtette ki áldásos tevékenységét. Templomok, iskolák, rendházak alapítója, a pestisjárvány idején a betegek gyógyítója, a halottak eltemetője, imádságos lelkületű volt, a mai fiatalság számára is példamutató személyiség” – ismertette a hittérítő, író, 1717-ben a magyar minoritarend főnöki és generális komisszáriusi tisztségét betöltő szerzetes munkásságát. Akinek a boldoggá avatása régóta folyamatban van, de különböző okokból elakadt.

Idézet
A boldoggá avatáshoz a posztulátor atyák szerint az szükséges, hogy a tisztelete élő legyen, minél több helyen emlegessék, ismerjék és terjesszék az életművét. Mi ezen dolgozunk, hogy ezt a szolgálatot teljesítsük, a boldoggá avatását azzal segítsük, hogy az életművét megismertetjük minél több helyen. Boldog vagyok, hogy az aradi Páduai Szent Antal-templomban is lett domborműve, melyhez hasonlót a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban is elhelyeztünk” – folytatta Várhelyi Krisztina.

Kelemen Didák Miskolcon hunyt el 1744-ben, és a miskolci alapítvány szoros kapcsolatot épített ki a kézdivásárhelyiekkel, kölcsönös zarándoklatokat szerveztek, utcát neveztek el a minorita szerzetesről, könyveket adtak ki róla, pályázatokat hirdettek diákoknak, nemzetközi tudományos konferenciákat szerveztek, hogy kultusza 300 év múltán is élő legyen.

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Máger Ágnes és Várhelyi Krisztina koszorúz

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Máger Ágnes, a dombormű alkotója szerint kevés forrás állt a rendelkezésére. „Találtam régi metszetet, már meglévő műveket, például Tóth Sándor szobrász készített egy portrét a miskolci minorita templom elé. Ezekből összeállít egy kép, és hát ismertem a munkásságát, magam elé tudtam képzelni a rend ruháját és az alakját. Örvendek, hogy Aradra került ez a dombormű, és annak külön, hogy szolgálhatok a munkáimmal” – mondta a művész.

Böjte Csaba a rendezvény végén érdeklődésünkre felhívta a figyelmet a néhai szerzetes kitartására.

„Kelemen Didák az Erdélyi Fejedelemség vége felé született, akkoriban, amikor bizony olyan évek is voltak, hogy négy hadsereg dúlta, fosztogatta Erdély falvait, városait. Akkor járt iskolába. Csodálom ebben a fiatalemberben, tulajdonképpen gyerekben, hogy hosszú kilométereket tett meg – 14 kilométerre van Kézdialmástól a kézdivásárhelyi KANTA, ahová ő járt –, és nemcsak az elemit végezte el, hanem tovább tanult, pap lett, szerzetes” – mondta a dévai ferences szerzetes.

Kelemen Didák Aradon is járt háromszáz évvel ezelőtt, a ferencesek akkori templomában prédikált (a jelenlegi templom építését 1902-ben kezdték, azelőtt 150 évig másik templom állt a helyén, de Kelemen Didák még annak az elődjében járhatott).

Idézet
Szegeden templomot alapított, elindult Pest felé, és útban Miskolcon meglátta annak a vidéknek a nyomorúságát. Tudta, hogy a tudás, a tanulás teheti az embert gazdagabbá, emelheti ki abból a mélységes szegénységből, s ezért nemcsak templomokat, kolostorokat épített, hanem iskolákat hozott létre, s ezért benne mint pedagógust, mint ferences szerzetest, katolikus papot, olyan embert tisztelünk, akire fölnézhetünk. Jó, hogy népünknek vannak ilyen példaképei, akikre felnézhetünk” – folytatta Böjte Csaba.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Fejedelemségben nagyjából mindenki protestáns lett, „a hitújítás nagy pusztítást végzett, a több mint 500 plébániából 16-17 maradt meg”, a csíki, a gyergyói és a felső-háromszéki vidéken. „Ebből a kis peremből, lám, képes volt megújulni nemcsak az egyházunk, hanem népünk és nemzetünk, úgyhogy büszke vagyok, hogy Kelemen Didák nyomdokaiban járhatok mint ferences szerzetes, és adná az Isten, hogy az ő életét, példáját minél többen kövessék” – fogalmazott Böjte Csaba.

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

„Isten szolgája” – olvasható a domborművön

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A domborműavatás után a Szent Ferenc Alapítvány nagyszalontai gyermekotthonának lakói Assisi Szent Ferenc életéről mutattak be színdarabot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 30., hétfő

Három és fél év alatt épülhet meg az ultramodern székelyföldi műjégpálya

A kormány folytatja a sportba és a sportinfrastruktúrába történő beruházásokat, és olyan programokat dolgoz ki, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik a fiatalok körében – jelentette ki hétfőn a miniszterelnök.

Három és fél év alatt épülhet meg az ultramodern székelyföldi műjégpálya
2024. szeptember 30., hétfő

Unokáját bántalmazta szexuálisan a székelyföldi férfi, letartóztatták

Harminc napos előzetes letartóztatásba került egy 61 éves férfi, akit az egyik unokája szexuális bántalmazásával gyanúsítanak – számolt be hétfőn a bodzafordulói ügyészség.

Unokáját bántalmazta szexuálisan a székelyföldi férfi, letartóztatták
2024. szeptember 30., hétfő

Ciolacu a sokat markoló Boc „erőszakmetrójáról”

A kolozsvári metrótervnek „erőszakkal akasztottak horogra” csupán 300 millió eurót az országos helyreállítási alapból, hogy ezáltal a bukaresti kormány vállára kerüljön a felelősség – nyilatkozta Marcel Ciolacu.

Ciolacu a sokat markoló Boc „erőszakmetrójáról”
2024. szeptember 30., hétfő

További erdélyi megyékben is bevezetik az elektronikus nyomkövetők használatát

Újabb 18 megyében vezetik be keddtől az elektronikus nyomkövetők használatát, amelyeket a hatósági felügyelet alatt és a házi őrizetben levő személyeknek is viselniük kell.

További erdélyi megyékben is bevezetik az elektronikus nyomkövetők használatát
2024. szeptember 30., hétfő

Autóbuszos cigarettacsempészek buktak le Nagylaknál

Több ezer csomag cigarettára bukkantak egy Nagy-Britanniába tartó autóbusz utasainak a bőröndjeiben.

Autóbuszos cigarettacsempészek buktak le Nagylaknál
2024. szeptember 30., hétfő

Változékony időjárással indul az ősz második hónapja

Változékony időre számíthatunk október első felében, 10 és 22 Celsius-fok közötti maximumokkal és gyakori esőzésekkel – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.

Változékony időjárással indul az ősz második hónapja
2024. szeptember 30., hétfő

Újabb aluljáró épül, felújítási munkálatok kezdődnek Nagyvárad egyik legforgalmasabb útszakaszán

Jövőre építési területté válik Nagyvárad egyik legforgalmasabb útszakasza, a Sztaroveszky (Magheru) utca, miután a város önkormányzata és az Északnyugati fejlesztési Régió képviselői aláírták a munkálatok finanszírozásáról szóló szerződést.

Újabb aluljáró épül, felújítási munkálatok kezdődnek Nagyvárad egyik legforgalmasabb útszakaszán
2024. szeptember 30., hétfő

A székelyek szent hegyén is havazott, hamarosan rajtolhat a fűtési szezon Csíkszeredában

Hétfő reggel havazott Hargita megye hegyvidékén. Akárcsak az előző években, az első havazást a Madarasi Hargitán észlelték, ahol három centiméteres hó hullott, később azonban a havazás esőre váltott.

A székelyek szent hegyén is havazott, hamarosan rajtolhat a fűtési szezon Csíkszeredában
2024. szeptember 30., hétfő

Kalotaszeg szíve-lelke megelevenedik a körösfői hagyománynapokon

Az autentikus kalotaszegi kulturális és művészeti örökség továbbéltetésének céljával rendezik meg Körösfőn a Kalotaszegi Hagyomány Napokat. Péter Ferenc, a szervező Itthon Kalotaszegen Egyesület elnöke a rendezvény célcsoportjáról, programjáról beszélt.

Kalotaszeg szíve-lelke megelevenedik a körösfői hagyománynapokon
2024. szeptember 30., hétfő

Halálos balesettel indult a hét Maros megyében

Egy férfi meghalt hétfőn, miután két autó összeütközött a 14-es jelzésű főúton Segesvár közelében. A környéken egy sávon lehet csak közlekedni, rendőrök irányítják a forgalmat.

Halálos balesettel indult a hét Maros megyében