A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épülete
Fotó: Makkay József
A romániai legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Természettudományi Múzeuma gyűjteményének a visszaszolgáltatását az Erdélyi Református Egyházkerületnek.
2022. február 17., 19:552022. február 17., 19:55
2022. február 17., 21:042022. február 17., 21:04
A szerdán kimondott ítélet kivonatát a legfelsőbb bíróság közölte a honlapján csütörtökön.
A Református Egyházkerület azt követően indított pert az értékes gyűjteményért, hogy visszaperelte a kollégium épületeit, de
Az első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság 2019 novemberében a gyűjtemény megosztását rendelte el a város és az egyház között. Az ítélet ellen mind a város, mind az egyház fellebbezett.
A legfelsőbb bíróság a fellebbezések nyomán megsemmisítette az első fokú ítéletet, és szerdai jogerős ítéletében a város javára döntött.
A kollégium négy termében működő múzeum gyűjteménye mintegy 28 ezer tárgyat számlál.
Első leltárja 1796-ból származik, ám egyes darabjai már a 18. század elején a kollégium tulajdonában voltak.
A gyűjtemény évszázadokon keresztül a kollégium tanárainak és volt diákjainak a gyűjtése által gyarapodott.
Kató Béla református püspök az MTI-nek elmondta: a múzeum mindig is része volt a kollégiumnak. Hozzátette: a román jogrendszer sajnos nem ismeri a precedensjogot, így megtörténhet, hogy az államosítás során elvett tulajdon egy részét visszaszolgáltatják, másik részét pedig nem. Hozzátette:
Ha az egyház egy idő után úgy döntene, hogy másra használja a termeket, a városnak el kell vinnie a gyűjteményt.
Oana Badea, Nagyenyed polgármestere a G4media.ro portálnak elmondta, a gyűjteményt eddig is a város kezelte, és ezután is így lesz. A termeket jelképes összegért bérelték a református egyháztól. Hozzátette: egy, a nagyszebeni Astra Múzeummal kötött szerződés alapján megpróbálják még jobban bemutatni a múzeumban őrzött értékeket.
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta: az iskola jó viszonyt ápol a polgármesteri hivatallal, nem okozott fennakadást, hogy a tanítási órákban is idegenek látogathatták a múzeumot. Hozzátette: a várossal folytatott egyeztetéseken sikerült elérni, hogy a gyűjteményt magyarul is feliratozták, és azt is, hogy a kollégium tanárai akár biológia- vagy földrajzórát is tarthatnak a múzeumban, ahová a diákoknak ingyenes belépést biztosítanak.
Jobb jegyeket akart, ezért megzsarolta történelemtanárnőjét egy hetedikes diák Brassóban.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!