2011. szeptember 20., 16:072011. szeptember 20., 16:07
A DIICOT vádirata értelmében a 41 éves Klaris Attila és a 32 éves Badari Béla irányította csoport határon átnyúló illegális tevékenységekre szakosodott bűnbandaként működött. Klarisék utasítására a másik három vádlott – a 34 éves Dúzs Imre, a 28 éves Schreiber László és a 40 éves Fábok Ferenc – öt céget vásárolt fel szerb állampolgároktól. Ezeknek a társaságoknak a tulajdonosaiként és ügyvezetőiként olyan költségeket tüntettek fel a könyvelésben, amelyek mögött nem létezett valós kereskedelmi tevékenység, továbbá fiktív számlákat állítottak ki különböző uniós tagországokból származó áruk beszerzéséről, holott ezek az áruk sohasem érkeztek meg Romániába.
A hatóságok feltárták azt is, hogy a magyar állampolgárok meg is hitelezték a kereskedelmi társaságokat, majd – az illegális tevékenységből származó összegek nyomának eltüntetése érdekében – más cégek számlájára utalták át a pénzt. Az ügyészség szerint a vádlottak 600 ezer eurót, 300 ezer dollárt és 18 millió forintot próbáltak tisztára mosni ezzel a módszerrel.
Az öt magyar férfi által a román államnak okozott kár mértéke meghaladja az 1,3 millió eurót, ügyükben a nagyváradi törvényszék folytatja le a büntetőpert.
Korábban egyébként Nagyváradon több magyar állampolgár ellen is bűnvádi eljárás indult, szintén adócsalás miatt. Két vállalkozót közel 800 ezer euró értékű adócsalással gyanúsítanak amiatt, hogy a Romániába importált illatosító-szerek és élelmiszerek után nem fizettek áfát és nyereségadót. Másik három magyar ellen több mint egymillió eurós adócsalás miatt folyik bűnvádi eljárás, miután a gyanúsítottak nem adóztak az országba importált, majd ott értékesített kőolajipari termékek után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok